Jó könyvek

Válasz Crystalheart (2007-05-02 17:23:03) hozzászólására:

Pontosan, nem azzal van bajom, amit leír, hanem azzal, ahogy leírja. Ha levágja a kislány fejét, gondolom, hogy minden véres lesz, nem kell azt is részletezni... fúj. A regényedbe pedig belenézek. =)

Válasz Eghain (2007-05-02 16:29:19) hozzászólására:

Elárulom, az én regényemben annyival lightosabb lesz, hogy nem fogom egy elmebeteg ember gyerekgyilkolási módszereit részletesen taglalni... 😛
De egy harcot hogy máshogy lehetne hitelesen leírni, mint a kiömlő belekkel, szétloccsanó, földön elterülő agyvelőkkel, leszakadó karokkal, ütőérből spriccelő vérrel... Na meg ott van még az irtózatos bűz is... 😀

Válasz Zemy (2007-04-30 21:03:30) hozzászólására:

Az biztos, hogy közelebb állnak a valósághoz... =) De én akkor sem tudom megérteni, hogy miért kell kötelezően tanulnunk róla. Ez már a horror műfajba tartozik. =) Én amúgyis hajlamos vagyok a melankóliára, és most kezdem el az Úri murit, nahát előre félek, milyen kedvem lesz mostanában... Egyébként a Szegény emberek tényleg durva. Crystalheart már felkészített a legvéresebb részre, de még így sem volt jó olvasni... viszont mondanivalója mindegyik Móricz-műnek van, az biztos.

Most olvastam el 3 kisregényt Örkénytől: Tóték (ez volt a kötelező) Glória és Macskajáték. Mindhárom nagyon tetszett, ugyanaz (vagy valami hasonló) groteszk látásmód, mint az Egyperceseké, miközben nevettet, tudjuk, hogy tulajdnoképpen sírni kéne rajta. Nagyon szeretm Örkény görbe tükreit, és ajánlom mindenkinek, aki még nem ismerkedett volna meg vele. Már ha van egyáltalán ilyen. =)

Mikszáth (ha már szó volt róla) egy jó könyve: Különös házasság. Nekem tetszett, mély érzelmek és - amennyire emlékszem - viszonylag gyors, de mindenesetre érdekes történet.

A legfelkavaróbb és -utópisztikusabb könyv az utóbbi pár évben nekem Joyce Thompson: Tűzpróba c. könyve, én eléggé letaglózódtam tőle.

Válasz Gunoda (2007-04-28 17:28:19) hozzászólására:
Csak vicceltem, de erről jut eszembe... ja, ez nem az a fórum.

Válasz artur (2007-04-28 15:45:54) hozzászólására:

A rokonait nem válogathatja meg az ember, hmm, de az enyémek sem mind könnyűek, pedig én a könnyű kaját szeretem 🙂

Válasz artur (2007-04-28 15:45:54) hozzászólására:

jajj, ez fájt, artur!!!

Válasz Hanga (2007-04-27 21:33:22) hozzászólására:
A rokonaimon én sem tudom magam túltenni, de azért nem eszem meg őket, Te kis kannibál, hehehe...

A Rokonok-on én sem tudtam magam túltenni, filmen láttátok már? Talán úgy emészthetőbb ?!

Válasz Velencia (2007-04-25 20:36:39) hozzászólására:

Nos igen, a Rokonok szerinem sem a legjobb, nem is olvastam a felénél tovább. Inkább előkaptama rövidítettet, pedig nem egy hosszú mű 🙂

Válasz Eghain (2007-04-25 20:21:31) hozzászólására:

Oh, a juhászos, azaz a Barbárok, semmi mondjuk a Szegény emberekhez képest. Sőt, elég hamar és "tisztán" lerendezik a dolgot.

"A katona intett neki s ő előre ment. Gyorsan kihúzta a sifon alsó fiókját s kétségbeesve kotorászott benne.
- Hamar!
A lányka iszonyatos rémülettel nézett fel rá ott guggolásából.
- Elvitte a néni magával.
A katona megvetően rántotta meg a száját s a vasvillával a hasába szúrt. De a villa hegye nem ment át a ruhán, ezért újra fogta a villát, felemelte s teljes erővel belevágta.
Még most sem halt meg a gyerek, mert közben oldalt fordult s most karja a villa két szára közé került.
A katona körülnézett s meglátta az asztalon a nagy kenyérszelő kést. Visszament érte a nagy szobába, aztán be ismét s kétszer a nyakába szúrt, aztán egy erős harmadik vágással az egész torkát ketté metszette, úgyhogy a feje szinte leesett."

Talán ez a Szegény emberek egyik legdurvább jelenete, még a horrorfilmekbe sem engednek direkte ilyen jeleneteket. De nekem tetszik, mert ennél brutálisabban és elrettentőbben nem lehetne beszélni a huszadik század háborúinak sokkoló hatásáról.

Nekem se nagyon jöttek be az M betűsök. Mikszáth és Móricz... Na nem bántásból mondom... de annyi nagyszerű író volt mellettük, és azokban én inkább megtaláltam azt, ami nekem tetszik.

Válasz Eghain (2007-04-25 20:21:31) hozzászólására:

Én sem szeretem Móriczot. Nekem irtó nyomasztó és naturalisztikus.