Válasz #2473 számú hozzászólásra :
És egy még sötétebb dolog: ha tankönyvet írsz egy ezer éve pályán lévő tanárral, és az utolsó pillanatban lelép, hogy nincs veled megelégedve, majd a saját példáidat olvasod és látod viszont. De, nem tudod bebizonyítani. (illetve, nem érné meg egy hosszú bírósági per) Marad a keserű érzés a torkodban. Tavaly velem ez történt, és hiába mondják a barátaim, hogy tudjuk, hogy ezekre a feladatokra csak te vagy képes, XY-né Z pedig nem. Tehát, ők tudják, hogy ezt és ezt a munkatankönyvet (nem kispályásat, tanári segédletet) részben én írtam, de a nagy dicsőséget és a nagy lóvét, bizony XY-né Z rakta zsebre. Jaj, megint jön a keserű gombóc a torkomban... Abba is hagyom, mert felmegy a vérnyomásom, 80/60-ról normálisra!
Válasz #2475 számú hozzászólásra :
Fogadd szívélyes gratulációmat, Yorkiee!
Akin az írás nem fog ki! 🙂
Yorkiee, gratula!!! Olvasható az a versed az oldalon?
Válasz #2467 számú hozzászólásra :
Meglepettség, értetlenség, majd felháborodottság s mindezek hátterében egy egészen pici jó érzés...
Az ilyeneknek mindenki örül! legalábbis én. Ilyenkor látszik az elérhetetlennek tűnő dolgokat igazi emberek is elérik!!
Gratulálok, Yorkiee!!!
Sziasztok! Bocsi, hogy csak igy közbeszúrom, de ezt muszáj megosztanom veletek. Tavaly jelentkeztem a ti írjátok 56ról pályázatra, amit Tatán rendeztek és most osztották ki a díjakat és bár nem kerültem be az első 3 közé, különdíjat kaptam és az antológiába is belekerült a versem:) Gondoltam megosztom veletek az örömöm...:)
Szerintem az ilyen érzés vegyes érzelmeket szít...büszke vagy arra, hogy valaki ennyire látott a versedben valamit, és azt meg nem bírod, hogy valaki "ellopja" a versedet...a tudtod nélkül...
Válasz #2461 számú hozzászólásra :
Jó érzés volt viszontlátni a versedet?
Vagy inkább csak szimplán sokkoló?
Nem lehet levédetni az oladal alkotásait, hogy ne lehessen letölteni őket???? vagy vmi ilyesmi én nemtom mit lehet....
Válasz #2460 számú hozzászólásra :
hát igen... megköszöntem neki... 🙂
Elhiszem, hogy bosszant, ugyanakkor az internet tele van idézetekkel, lopásokkal, még az is becsülendő(...), hogy egyáltalán a szerző nevét odaírta.
Válasz #2458 számú hozzászólásra :
Akkor inkább a büszkeségfalra írom... 😀
Semmi kifogásom nem lett volna, ha szól... 😛
Válasz #2457 számú hozzászólásra :
Akkor az van, hogy hírös lettél 🙂
Egyébként, ha nem szeretnéd, hogy ott legyen a versed, akkor írj neki egy emailt, amiben kifejted véleményed és kérésed/követelésed. Ennél tovább menve egy szerzői jogokkal foglalkozó szervezethez fordulhatsz (Artisjus), ahol tanácsot adnak.
Olyankor mi van, ha az egyik versemet egy (valószínüleg) vadidegen netes naplójában látom viszont, pedig meg se engedtem, sőt meg se kérdeztek felőle? Igaz a név ott van, de akkor is! :@
Válasz #2415 számú hozzászólásra :
Ah nekem csak azért nem fér a fejembe, hogyan, mert én még magyarul is nehézkesen értem meg a dolgokat egyes órákon... Bár ez betudható a nehéz felfogásomnak, valószínű, hogy másoknak jobban megy, sőt ezek szerint biztos is 😛
Mondd már meg nekem akkor, ha már úgyis erről beszélünk, hogy mondtok ki pl egy milliárd nagyságrendű számot? 😀 Ja és a matematikai tételeket is angolul nyomjátok?
Amúgy az elmúlt napokban a kertben kapirgáltam és talicskáztam a lehullott, moníliás vagy épp varasodásos gyümölcsfaleveleket és a peronoszpórás uborka- és paardicsomtöveket, aztán kitoltam őket úgy 200 méterre a telkünktől az erdőbe, pár tucat talicskányi cucc volt csak... 😀 Meg a kecskéink szétverték az ajtajukat, szal többek közt azt is megszereltem. Utálom az ilyen hétvégéket. Pláne, hogy 21-én délben eszembe jutott egy jó ötlet a "henger" szóra, és nem volt időm begépelni :S