Történetünk

Válasz Velencia (2007-03-15 12:29:22) hozzászólására:

Éhes, éhes, nagyon éhes... Másra sem tud gondolni, mint egy hatalmas tányér sültkrumplira, rántott sajttal - a kedvence!
És fáradt, fáradt, nagyon fáradt. Leroskad az útpadkára. 'Nyakába kapta a világot' - jut eszébe újra. Felpillant és látja, hogy a Nap lemenőben van, vörösen izzik.

- Jó, elég volt! - szakadt ki belőle. Vera fogta a telefont és beütötte a rendőrség számát. Elmagyarázta a történteket és letette. Dühösen a konyhába ment és megivott egy pohár tejet. Leroskadt az egyik székbe.
- Az az utolsó szarházi megint azzal az elkényeztetett libával van - nyöszörögte. - Csak jöjjön haza, majd megkapja a magáét - és felemelte az asztalról a serpenyőt. Csillogó szemekkel forgatta kezében.
Várt.

Válasz Florilla (2007-03-14 21:26:46) hozzászólására:

Nyakába kapta a világot - ez volt anyja szlogenje, rengetegszer hangzott el a szájából és most eszébe jutott. Lesütötte szemét. Mikor felnézett észrevett egy buszmegállót és azonnal odarohant, hogy megnézze, melyik jár erre. Hirtelen boldogság töltötte el, hisz mégsem elveszett, de amikor odaért, újra elfogta a magányérzet: ez csak egy régebbi tábla volt, teleragasztva hirdetéssel. Elszomorodott.

- Jajj, Gyuszkó, neeee - csillapította Andika az igazgatót, aki az autóban rámászott a bájos titkárnőre. - Már megint kezded... - de nem folytathatta, hiszen Gyuszkó már betolta nyelvét a nő szájába.
A világ legidiótább apját és egyben igazgatóját ennyire érdekelte a saját fia is - a feleségéről nem is beszélve...

Válasz Velencia (2007-03-14 21:13:21) hozzászólására:

- Persze ma már ingyen nem adnak semmit! Hány éves is vagy? - vicsorgott a virslifejű bőrbe burkolt muki.
- Hét és fél - suttogta lesütött szemmel a kisfiú.
- Hordassz még pelenkát,öcsi?
Hülye kérdés volt,Pistike is belátta, hisz ki hallott még olyat,hogy egy másodikos Liberot hordjon.
- Már 2 éves koromban sem kellett! - húzta ki magát a kiskölyök.
Ezen a bandatagok még nagyobbat röhögtek, majd mint akik elfelejtették mit ígérték, beoldalogtak a közeli csehóba, magára hagyva a kis "párórásárvát".
Kezdett szegényke fázni, és lassan sötétedett...
Eközben az iskolai napközi is végetért, és még mindig nem volt feltűnő senkinek hogy a létszám nem teljes.

Válasz Florilla (2007-03-14 11:39:01) hozzászólására:

Ugyanis a gyermek világgá ment - legalábbis az iskolától lévő harmadik utcáig, ahol még sosem járt. Szédült
- biztos az a takonyfőzelék, de hisz alig ettem belőle -
és rettentően szomorú volt. Örök haragot fogadott. Ezt nem, az ilyet nem lehet megbocsátani, főleg nem egy ilyen embernek, mint az apja.
Fél óra gyaloglás után eltévedt. Mindenhol rohangászó emberek voltak, ügyes-bajos dolgaikat intézték.
- Elnézést - szólított meg Pistike egy kopasz férfit.
- Húzz a sunyiba, mielőtt beszívlak és buborékokat eregetek belőled - rivallt rá és Pistike kerekre tágult szemmel, döbbenten elfordult.
- hagyod ezt, hagyod ezt, mire tanítottalak? - hallotta anyja hangját a fejében.
- Arra, hogy kerüljem a bajt, nem? - suttogta maga elé és egy pár szembejövő illetődve nézett rá. - De ha ezt akarod, előszeretettel agyonveretem magam, nekem már úgyis mindegy... - mondta lemondóan és tovább ballagott az úton...

Válasz The Kinslayer (2007-03-11 14:01:49) hozzászólására:

De csak miután elfogyasztották a fura színű gulyáslevest, és a gusztustalan zöld kelkáposztafőzeléket. Miután a fél osztály az ügyeletre került hányás-hasmenés alapos gyanújával, a másik fele (akik szerencsésen megszabadultak a saját adagjuktól még időben) Rózsika néni oltalmazó keze alatt az osztályterembe sunnyogott.
Furcsa kép tárult a szemük elé, melyre még a kedves özvegyaszony sem volt felkészülve...
Gyuszkó épp kiskutyát csinált Andikával a tanári asztalba kapaszkodva.
Ez jelentett igazi törést Pistike így is zavaros életében.
Másodpercek töredéke alatt postafordultával kivezette a kis csapatot, kevésbbé kedvelt hősnőnk, Rózsa, az udvarra.
Lágy szellő lengedezett odakinn, a betonfalakkal és rácsokkal körbevett iskolaudvaron.
Senkinek nem tűnt fel, hogy Pistike nincs köztük.

Válasz Florilla (2007-03-11 10:33:12) hozzászólására:

- Nah, indulás kis taknyosok! - rikkantotta el magát Rózsika, Nem ő volt a legkedveltebb tanár, de mit lehet tenni, Gyuszkó nagy ívben tett az ilyesmikre. Sokkal jobban érdekelte Andika, a bájos titkárnője, aki tett arról, hogy öltönye minden nap gyűrött legyen.
- Hagyd már abba a sííírást - nyávogta az osztály legbeképzeltebb kislánya Pistikének.
- Haa-aagy-jáááál! - bömbölte és elcsuklott a hangja.
- Hisztis szaros - tolta le a lány és elbaktatott.
- Mozgáás, és lakat a hatalmas szátokra! - kiáltotta a tanárnő és szép sorban folytatták útjukat a terem felé.

-Jóóóóóó napoooot,kííívánunk igazgatóóóóbácsiii! - nyújtották el hosszan a 2.c. osztály tagjai az ebédlő ajtajában,amint meglátták Gyuszkót, az iskola igazgatóját. Az őket kísérő nagymama korú vígözvegy csak egy biccentéssel nyugtázta,hogy "főnöke" megint
a folyosón száguldozik gyűrött öltönyében.
" Na ennek sincs ki a négy kereke" - gondolta Rózsika néni és jól nyakon húzta Pistikét, aki Ágicának a kabátjával akarta felmosni a kétes tisztaságú előteret.
- Rohadt kis szemétláda! - káromkodta el magát - hát ezt tanítják otthon neked?
A gyerek sírva fakadt, a többi kiröhögte. Magatartási problémáival nehezen tudott beilleszkedni a csoportba. És nem mellesleg csak fel akarta hívni magára a figyelmet.
Ugyanis az a gyűrött ruhás fickó az édesapja volt, aki magasról tett a fejére.
Innen indult Pistike kálváriája...

Válasz Florilla (2007-03-09 10:03:34) hozzászólására:

Még nem, de én anélkül is tudtam! 😀
Én is loveollak!

Fiúk mondtam már,hogy szeretlek titeket???hihi

Válasz The Kinslayer (2007-03-08 10:40:30) hozzászólására:

Háát, amiben nincs vér és szenvedés, világmegváltás, monumentális harcok, emberiségszintű kérdések meg ilyesmi, azzal én bajosan boldogulok... Nem tudom, mennyit fogok hozzászólni... De kezdjetek el már valamit, mert én úgysem fogok 😀 Aztán majd meglátom

Válasz The Kinslayer (2007-03-08 10:40:30) hozzászólására:

Nem feltétlen hárman...de ez is több,mint a semmi!!!

Válasz Florilla (2007-03-08 10:06:14) hozzászólására:

Ne nődd ki, imádok cinikusan írni! Oks, nekem ez tetszik, de talán ne mindent beszéljünk meg előre, mert akkor nem lesz érdekes, hogy mivel folytathatja a másik... És ezt csak hárman fogjuk írni? Hümm, hümm...

bibibííí,én is cinikus vagyok...de kezdem kinőni...pedig az olyan jóóóóóó!:D
Na ha senkinek semmi ötlete,akkor csináljuk úgy,hogy legyen ötlete.Szedjük pontokba,hogy ki,kivel,hol, mikor,mit csinál,miért,meddig,hogyan.Aztán belefogunk a közös könyvünkbe,melyet már a nyomtatott formában keresztül juttatunk el a nagyérdeműhöz.Nos??

Válasz Crystalheart (2007-03-07 21:56:31) hozzászólására:

Cinizmus van, az elég. Akkor írjunk egy vicces sztorit, tele szenvtelenséggel és cinizmussal. Nos? 😉

Válasz Florilla (2007-03-07 21:49:19) hozzászólására:

Bazira nincs humorérzékem 😀