Böngészés: humor
mohózásról
befaltam mind a mazsolát, az utolsó cseppig, így történt, hogy maradtam így néked csupán…
Oldd ki, szedd szét! Húzd meg, ezt még! Most már, ha úgy gondolod, újra kötözheted, összefonhatod. Sodortak, tekertek, összetapostak, szétszaggattak,…
Egy „harmónikus családi élet”, avagy: néha egy kis humor is jól esik… Bementem veled tegnap a városba, Drágám meg is…
Egy hete nem írtam verset pedig mindegyik nap szoktam úgy érzem már itt a vége…
Mint egy szöcske, úgy ugorj lábam, így hagyd el majd reggel az ágyam! Jaj, fáj a térdem, ez nem lehet…
Tükröm, tükröm mondd meg nékem, miért ily rémes a képem? Babaarcom vajh hová lett? Csillag szemem is elveszett. Barna foltok…
repkednek a mitis hogy hívjákok a vizet árasztban a tavaszi széllel hajnali táncot lejt pár eltévedt pille
élemedett korú mégsem tanult semmit hogy a tudáshoz nem elég a hit mint ahogy a vershez…
templom kocsma egy reményt keresve egyik ember ide másik oda megy lehet vegyítve ima után fröccs tüzes bor esetleg feles…
Volt szeretőm, nem is egy, de barátom, a vége csak az lett, hogy szerelembe csak egy, ki velem belehullt ama…