De mindennap kellene legalább (Man sollte alle Tage wenigstens – J. W. Goethe) verse
Szalki Bernáth Attila fordításában itt is olvasható, de a MINDENNAPI VERSKENYERÜNK
című kötetének 4. oldalán is. https://mek.oszk.hu/22400/22403 Íme:
De mindennap kellene legalább;
egy kis dalt hallgatni,
egy jó verset olvasni,
megnézni egy szép képet,
s ha lehetséges volna,
megtehetnétek,
egy értelmes szót mondani.
Innen vettem a kötetem címének alapját:
„Az Úr imádsága (Miatyánk)
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;”
Közeledik, magyar sajátosság ez is, Az ünnepi könyvhét, ahol megmutatja magát a magyar
írók, költők színe java évenként nyomtatott kötetekben. De ma már hazánkban is létezik az
Országos Széchényi Könyvtár gondozásában a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár is. S erről
az online felületről bárki ingyen és bérmentve akár mobil telefonján, mondjuk reggeli
utazása közben, elolvashatja ebből a kötetből az aznapra odaválogatott német verset magyarul
szegény magam fordításában.
A német költészet – tapasztalatom alapján mondhatom – a természettel együtt lélegző költészet. Újévtől szilveszterig minden évszaknak, napszaknak, ünnepeknek ott van a lírai
lenyomata nagyon sok kiváló német költő versében.
De az is testi-lelki épülésünkre szolgál, ha Goethe tanácsát megfogadva énekelgetünk is
valamit reggeli teendőink végzése közben.
Befejezésül: egy kis átköltéssel énekeltem ma reggel a Hogyha nékem száz forintom volna
című dalt imígyen. Hogyha nékem két jó lábam volna…
Szalki Bernáth Attila
1 hozzászólás
"Annak adnám, akinek nem volna?…"