Apró, kukac-szerű szörny volt, de a Galaxisban rettentően népszerű, zöld koponyájával, poshadt-barna alapszínével. Jeriket mindenki szerette, hiszen egy árva metafizikátlan légynek sem tudott volna ártani. Hasznosnak bizonyult tevékenysége a közösség számára is; csendes odafigyeléssel adózott minden csillag-lakónak. Önként visszaadta a félrekézbesített leveleket, nem morgott a galaktikus kutyaszar miatt és a vén nyolclábú, zöld hasú papát is átsegítette a zűrös útkereszteződéseken, még akkor is, ha ez utóbbi karakter kikérte magának ezt a fajta segítőkészséget és amint áttért a biztonságba, fémbotjával azonnal ütlegelni kezdte hétköznapi hősünket. Amaz meg tűrte és mosolygott.
Egy szép napon, a kilencvenhat iszonyú szárazság évében még egy egész féregcsalád megszületésének levezetését is simán bevállalta, utólagos takarítással együtt, csak mert az ösztönei erre késztették. Szií, a büszke mama sokáig szorongatta hernyótalpait csápjaival. Könnyes érzékelőin keresztül izomsorvadásos, gyenge nyögéssel adta tudtául Jeriknek, hogy mennyire hálás a negyvenkét egészséges porontyért, amelyek egytől egyig mind körülötte nyüzsögtek.
Jelen pillanatban és ennek ellenére az egész Galaxity ott sajnálkozik a járdaszegélyen, egyesek még sírva jajonganak is. Nem értik, hogy történhet ilyesmi pont velük, pont itt, pont most. Krowan, a rendőrfőnök szigorú harcsabajszát idegesen le-fel mozgatva próbálja őket arrébb terelgetni.
Jerik fejére ugyan zsákot húztak, de poshadt-barna színe annyira jellegzetesen átütött a textilen, hogy természetesen mindenki tudta, ő rejlik a takarás mögött.
Sinuj, a mennyasszonya a szomszédos sárfolyam partján ült, nagy, busa fejét lógatva potyogtatta, meglehetősen savas könnyeit, amelyek apró lukakat vájtak az aszfaltba. Időnként csuklott egy borzalmasat, de mindenki betudta az illetlenséget elképesztő idegállapotának, amelybe a sokkhatás kergette, miszerint leendő férjét egy galaxicsibe lefejezésével vádolják.
– Khm, elnézést, Riporter Úr! Nem úgy van az, ügyfelem előbb veszítette el a szüzességét, és csak aztán a fejét. Bemutatkoznék, Dr. Fruss. Örvendek!
Egyszóval, előbb az áldozatot megerőszakolták, majd kegyetlen módon lefejezték. A tettel Jeriket vádolják.
Na, persze, mert ott térdepelt a csibe felett, letolt maszatos gatyával, égnek meredő hímtaggal, kezében egy félelmetes szalonnázó késsel, amely meglehetősen lila volt a leölt lény testnedvétől. Persze, mindenki ártatlan, amíg a bíróság az ellenkezőjét nem állítja, ez azért itt is csak így van, mint a Galaxis egyéb területein belül.
Szií a harmadik vödröt hányja tele, és csak azt képes ismételgetni, hogy: „és még segített is a szülésemnél!”, a papa most azt állítja, ő mindig is tudta, hogy Jerik egy pernahajder, semmirekellő kretén, gyilkos ösztönökkel – ezért kellett a fémbot. Persze Dr. Fruss nyüzsög, és fontoskodik, míg számos lába össze nem akad és pofára nem billen. Ekkor kicsit lassít.
Sinuj pedig már bömböl, és hisztérikusan azt kiabálja, hogy: „ha kiszabadul, hozzámegyek feleségül!”
Krowan a rendőrfőnök intézkedik a bekattant hölgy mielőbbi elszállításáról, és elégedetten bevágja járműve ajtaját. Önbizalommal telt mosollyal hajt tovább, egyenesen a bíróság elé. Ő az egyetlen nyugodt lény Galaxityben, hiszen a jövő egyedüli birtokosa…
Jerik személyiség-fejlődését majd a hat-tagú megaintelligens szakbizottság, élén Vörheny professzorral alaposan kivizsgálja. Felemelő látvány lesz az alvó nyílt tárgyalás, élén a krákogó öreggel, amint időnként vöröset köp a zsebkendőjébe. De, a véleményét mindenki haladéktalanul elfogadja, hiszen „nagy agy” (tizenkettő is van neki) a szakterületén, számos cikket írt, kutatásokat végzett, és nem utolsó sorban ivócimborája Krowannak, Galaxity teljhatalmú urának.
Valószínűleg Jeriket nem mentik fel, Sinuj pedig egy év elteltével gyermeknek ad életet, amely tényt okos médiatudorok – azaz én – azon nyomban, mint kétes hírt fogadnak majd – hiszen tudjuk, hogy egy bolygóközi terhesség minimálisan két holdesztendő, azaz mindössze fél év. Khm, ugye, érzik már a kétely bűzét? Kié az újszülött hétfarú, fejbólogatós?
A galaxicsibe családja pedig elmehet a sunyiba! Kapnak egy kis szereplési lehetőséget, némi kézpénzt és irány az űr! Nem lényeges szereplők ebben a világban, semmi esetre sem.
Viszont, érdemes figyelni engem, Galaxity életének alakítóját, hiszen a hírek beszámolnak egy nyálkás-naracsos százlábúról, aki egyszerű mentőorvosként vérkészítményeket lop az arra rászorulóknak. Legyünk óvatosak!
3 hozzászólás
Nagyon magávalragadó, ahogy fogalmazol. Tetszik a történet is, de nem világos, lesz ennek folytatása? Remélem lesz:) Kicsit tragikomikus. Nagyon szeretem az ilyesmit. Grat!
üdv: banyamacs
Sokáig várattál magadra az új írással, de megérte! Nagyon olvasmányos (mondjuk, Tőled nem is vártam mást…)! Már maguk a nevek élettel töltik meg kis világod!
Ismételten szégyellenék csak annyit írni: grarulálok. Üde folt az irodalom ködében! Szép teljesítmény.
Töretlen lelkesedéssel:
Kuvik
Mindkettőtöknek nagyon köszönöm! A folytatás lehetősége elgondolkodtatott…