Megszólalt a riasztó, és rövid idő után egy hang is felkiáltott:
-Idő van!
Lassan éjfélt ütött az óra. Péntek volt már mindenütt, a Parlament előtt, a pusztában a szürkemarháknál, a vásárhelyi főutcán a bankban, pont úgy mint a házamban, a konyha hűtőjében, azon belül is egy ismeretlen tartalmú dobozban. Péntek volt ott is.
Tudták ezt a mindenféle élesztő, erjesztő, zöld és sárga, kicsi és nagy gombák, bacik, a mindenféle mikroorganizmusok. Muszáj volt nekik, hisz fontos volt ez a dátum számukra. A szerződés szerint épp ekkor kell elkezdeniük sokasodni, hogy el ne felejtsék, még a doboz oldalára is ráírták. Aztán elkezdtek nyüzsögni, forogni, dobogni, mindenki tudta a helyét, tette a dolgát, sietni kell, nincs idő.
Elhalt a dobozban a riasztó, hallgatott már a harangszó is. Még csak egy perce múlt éjfél.
-Pfuj, ez romlott!
Szavatosság
Szerző: BeAn
9 hozzászólás
Szia!
De hát miért nem etted meg éjfél előtt egy perccel?
Gratulálok! Nagyon jó vagy az abszurd műfajban.
Üdv.
Ennivaló kis történet… 🙂 Gratulálok!
Üdv: NoDeNem De Baar
Nekem is tetszett.
Gratulálok. Wolf.
Ez nagyon jó, tetszik!
Szeretettel: Rozália
🙂 Mindig jó… 🙂 Egy kicsit mindig büszke vagyok, ha arra gondolok, hogy buzdítottalak, hogy leírd a gondolataidat… 🙂
Nem gondoltam, hogy olyan rövid idő alatt megromlik:S Legközelebb jobban figyelek:)
Köszönöm a gratulációkat, örülök, hogy tetszett. És Liz, Neked meg köszönöm, hogy buzdítottál, análkül most nem ismerném ezt a jóleső érzést, hogy az emberek szeretikamit írok:)
Üdv: András
még jó. ez a dolgom. vagy nem. de. 🙂
Szia!
Érdekes volt elgondolni a mikroorganizmusok határidős nyüzsgését… 🙂
Örülök, hogy olvashattam!
Sohasem értettem! Tegnap még jó… ma már nem.
Nemrég olyan lekvárt találtam, amit 1963-ban (ha jól emlékszem… bár az emlékezetem érvényességi határideje lehet, hogy már lejárt) gyártottak. Akkoriban nem írták rá a lejárati időt. Így jókedvűen megettük… A bacik sem tudták, mikor kell tönkre tenniük a finomságot.
Friss felvágottat vettem. Otthon úgy éreztem, büdös. Kidobtam. Pedig még "jó volt"… a csomagolás szerint.
Minek hiszünk? Mi, meddig "jó"?
És, egy barátságnak mikor jár le a határideje?
Egy poci-baba mikor "kell", hogy kibújjon?
És mikorra van az kiírva, hogy felelős vagyok a saját életemért, és odafigyeljek másokra, az életre, a gyerekekre, a Földre, a világra?
Mikor jár le a Föld szavatossága?
Olyan jót nevettem… hogy a gombák tudják: itt az idő, hisz fel is írták.
Nagyon jó!
Citron