Olyan ez, mint amikor az eső esik. Milliárdnyi cseppel.
Bent állsz a lakásban és nézed az ablakon keresztül, ahogy kis patakokká egyesülnek és beborítanak mindent fényes mázzal.
Aztán gondolsz egy merészet, kinyitod az ablakot, hogy kiszagolj, mert kíváncsi vagy milyen friss lett a levegő.
…s ahogy kihajolsz picit, a kézfejedre téved fentről "egy csepp".
Nem rázod le, hanem kerek szemekkel nézed, ahogy egy kis vonalban elindul, megáll és lassan felszívódik a bőrödön át.
7 hozzászólás
Kedves Krampuszka!
Kedves a kis történeted, de nem értem, a címe miért: Társkeresés?
Majd figyelem a válaszodat.
Szeretettel: Kata
Szia Ildikó!
Telitalálat! Az igazi társ valóban ilyen. Mint egy esőcsepp. Felszívódik a bőrödön keresztül. Eggyé válik veled. No, és igen. Az illat. Mint az eső utáni friss levegőt, úgy szívjuk be igazi társunk illatát. Remek írás, és szép.
Üdv.
Aranyos!-Ezt talán csak te és…Ő tudjátok,érzitek!
Nagyon jó írás, igazi hangulata van. Katának üzenem, ez pedig igen érthető cím!
Milliárdnyi csepp…egy csepp…és nem patak..hanem csak felszívódik…
Szerintem zseniális…gondolatsor.
Bocsi Krampuszka ha túlelemeztem.
Kiváló szimbólumok, egy remek témába és sorokba beillesztve. Tetszett, különösen, hogy ilyen rövid írásban meg tudtad oldani, – hogy bár az egész, csak egy gondolatnyi -, de mégis kerek egésszé lett.
Bocsánat!
A megszólítás és az elköszönés véletlenül lemaradt. Tehát: Szia kedves "Krampuszka"!
Üdv ((Zoli
sokan ezt nem veszik észre..