nagyon érdekes, hogy az emberek mit vesznek ki belőle. nem a diszlexiásokból akarok én viccet csinálni, sőt, a velük való törődés módjában elkövetett kis hibát akartam kiemelni. épp olyan ez, mint amikor a napokban egy barátomnak elment a hangja, és ahányszor találkoztunk, mindig megkérdeztem, hogy miért suttogunk, (mert önkéntelenül...
🙂 akkor velem is gond van. azt hittem, a diszlexiásonkan nehézségeik vannak a betűk/szavak felismerésével, és így nem sokra mennek egy táblára felírt adathalmazzal. a szatíráról meg csak annyit, hogy ha azt mondom, 'egyéb' akkor beszólnak nekem, hogy válasszak neki kategóriát. úgyhogy gondoltam a szatírának van egy kis köze...
Szép estét, Artút, és még sok gratulációt az enyém mellé!:)
Sziszegve röhögtem, hogy ne ébresszek fel senkit... Nagyonjó kis (un)reality volt
Örülök, hogy olvastalak.
andrás
🙂 Örülök, hogy egy éves csönd után valaki megtelál, és annak is, hogy ezt jó dolognak látja. De vicces, hogy az idők változnak...furcsa belegondolni, hogy ez az írás is én vagyok... De nem akarom már lerombolni a képet, ha már ötöst kaptam tőled:P Köszönöm, hogy benéztél:)
De azért köszönöm a hozzászólást, és neked, Arthemis, üzenem, hogy nem tudok még igazán németül. Bár tanulom, nem hiszem, hogy - még ha el is jutok arra a szintre, hogy németül gondolkozzak - elég közel állna a szívemhez ez a nyelv, ahhoz, hogy így írdogáljak. Amúgy azért angolul írtam...
Ez a félreértés amúgy nekem picit komikus, arra emlékeztet, amit egy korunkbeli költőről hallottam, akinek a fia történetesen apja egy művét vette az iskolában. Elemezték, majd a fiú hazavitte apjának a munkát. Hadd ne mondjam, hogy a költő nagyon meglepődött, hogy mit bele nem magyaráznak a versébe. A...
Jaj, ne értse félre senki, ennek nincs most semmi aktualitása, és nem is lesz. A Föld az írásomban tényleg megállt, így a világ volt kénytelen forogni körülötte. Azt pedig ahogy a föld beszél, és a földhöz beszélnek, én egy gigantikus dolognak véltem, ami a mi hangszálainkhoz viszonyítva óriási rezgéseket...
Azt hiszem, én is át tudom érezni, milyen az, amikor a vonat elviszi az ember szerelmét, és azt, hogy milyen hosszú, vörös hajszálakat találni a párnán, de hetekig nem látni, érezni, ölelni a gazdájukat. A versed teljességgel átadta az érzést. Nagyon jó. Ja és válaszolva a bemutatkozó soraidra: az...
Köszönöm az olvasást meg a dicséretet mindenkinek:)
Phoenix, neked külön még annyit mondok, hogy az én fejemben is így: filmszerűen jelentek meg a képek, de remélem ez nem zavaró. Remélem sikerült:)
András
nagyon érdekes, hogy az emberek mit vesznek ki belőle. nem a diszlexiásokból akarok én viccet csinálni, sőt, a velük való törődés módjában elkövetett kis hibát akartam kiemelni. épp olyan ez, mint amikor a napokban egy barátomnak elment a hangja, és ahányszor találkoztunk, mindig megkérdeztem, hogy miért suttogunk, (mert önkéntelenül...
🙂 akkor velem is gond van. azt hittem, a diszlexiásonkan nehézségeik vannak a betűk/szavak felismerésével, és így nem sokra mennek egy táblára felírt adathalmazzal. a szatíráról meg csak annyit, hogy ha azt mondom, 'egyéb' akkor beszólnak nekem, hogy válasszak neki kategóriát. úgyhogy gondoltam a szatírának van egy kis köze...
Szép estét, Artút, és még sok gratulációt az enyém mellé!:) Sziszegve röhögtem, hogy ne ébresszek fel senkit... Nagyonjó kis (un)reality volt Örülök, hogy olvastalak. andrás
🙂 Örülök, hogy egy éves csönd után valaki megtelál, és annak is, hogy ezt jó dolognak látja. De vicces, hogy az idők változnak...furcsa belegondolni, hogy ez az írás is én vagyok... De nem akarom már lerombolni a képet, ha már ötöst kaptam tőled:P Köszönöm, hogy benéztél:)
De azért köszönöm a hozzászólást, és neked, Arthemis, üzenem, hogy nem tudok még igazán németül. Bár tanulom, nem hiszem, hogy - még ha el is jutok arra a szintre, hogy németül gondolkozzak - elég közel állna a szívemhez ez a nyelv, ahhoz, hogy így írdogáljak. Amúgy azért angolul írtam...
Ez a félreértés amúgy nekem picit komikus, arra emlékeztet, amit egy korunkbeli költőről hallottam, akinek a fia történetesen apja egy művét vette az iskolában. Elemezték, majd a fiú hazavitte apjának a munkát. Hadd ne mondjam, hogy a költő nagyon meglepődött, hogy mit bele nem magyaráznak a versébe. A...
Jaj, ne értse félre senki, ennek nincs most semmi aktualitása, és nem is lesz. A Föld az írásomban tényleg megállt, így a világ volt kénytelen forogni körülötte. Azt pedig ahogy a föld beszél, és a földhöz beszélnek, én egy gigantikus dolognak véltem, ami a mi hangszálainkhoz viszonyítva óriási rezgéseket...
Azt hiszem, én is át tudom érezni, milyen az, amikor a vonat elviszi az ember szerelmét, és azt, hogy milyen hosszú, vörös hajszálakat találni a párnán, de hetekig nem látni, érezni, ölelni a gazdájukat. A versed teljességgel átadta az érzést. Nagyon jó. Ja és válaszolva a bemutatkozó soraidra: az...
Van benne valami, de most nincs időm elmélkedni rajta... Mennem kell gödöllőre táncolni:) A leejtett izé meg nem jó cím:D Köszönöm, hogy olvastad:)
Köszönöm az olvasást meg a dicséretet mindenkinek:) Phoenix, neked külön még annyit mondok, hogy az én fejemben is így: filmszerűen jelentek meg a képek, de remélem ez nem zavaró. Remélem sikerült:) András