Talán így könnyebben bírod az elszigeteltséget kedves Edit, sajnálom a történteket, de próbállak valamivel vigasztalni. Gyógyulást és minden jót kívánok! Üdv. szeretettel: István

Bizonyára várhatok még kedves Ida, csak kérdés meddig, mert Toldi is csak addig tűrte a bosszantást ameddig tűrhette, engem pedig már kezd nagyon bosszantani a helyzet, és a pláné benne, hogy nem vagyok egy Toldi! Szeretettel: István

Egyéb elfoglaltság miatt nem igen aktiváltam az utóbbi időben kedves Zsu, de a jelen helyzet rákényszerített, ezért is lett aktuális az írás. Köszi! Szeretettel: István

Kedves Edit! A nagymenők szerintem tudják mi a helyzet, csak tehetetlenségükben igyekeznek rákenni a hibát a kisemberre. Ez sajnos így van, ma mindenki a kicsikre helyezi át a felelősséget, ha sokat eszik az a baj, ha nincs mit egyen azért hibás, és ez egyelőre bizonyára így is marad. Köszönöm! Sz-tel: István

Kedves Ida! Remélhetőleg rádöbbennek az emberek, míg nem késő, ám én kötve hiszem, hogy maguktól lemondanának eddigi életformájukról, de muszáj lesz nekik, mármint a nagy többségének. Szerintem ha túl leszünk ezen a vírusos histórián, néhány év múlva ugyanide jutunk, mert feledékenyek vagyunk, no meg vírusok ugyanúgy követik az evolúciót, sőt gyorsabban...

Kedves Ida! Sokszor érdemes türelmesen viselni az élet kihívásait, ezért kitartást kívánok, ezt igaz saját magamnak is mondhatnám, mert egy kissé nehezen viselem a szabadság korlátozást. Erőt egészséget, kívánok és sok hasonló, jó írás megjelenését várom. Szeretettel: István

Szia Ida! Eléggé ritkán járok erre, mert sajnos az élet nem igazodik az ember terveihez, hanem fordítva történik, de remélem a végén valahogy csak lesz. Megpróbálom rózsaszínben nézegetni a világot, ez meg egy kis humor nélkül nem igazán megy, no meg az írás se enélkül. Köszi, hogy még emlékszel rám, mert én...

Kedves Ida! Egy kissé nagyon elfoglalt vagyok, ezért vagyok ilyen láthatatlan, de remélem nem soká tart, oszt minden visszatér a régi kerékvágásba. Köszi! Szeretettel: István

Meg lehet oldani a fuvarozást kedves Judit, ha például hamuként urnákba helyezik az utasokat, mármint a földi maradványokat, mert a lelkek szerintem úgyis oda vándorolnak ahova akarnak, egyébként ezek nem sok helyet foglalnak. Köszi! István

Tégy úgy mint a mesében kedves Ida, egyik szemed nevessen a másik meg sírjon, de az is nevetve ám! Szeretettel: István