lehet, hogy az elmúlás kategória jobban illene rá 🙂 egy kicsit kegyetlen ez a hanyag elfordulás... de néha sajnos valós érzés 🙁

Azért kértem, mert mondtad, hogy írtál pár verset azóta is, de lusta vagy feltölteni 🙂 Ne legyél önző 😉

Azt mondod, az érzések nem igaziak? Akkor viszont annál zseniálisabb a vers. Nem is tudom igazán megérteni, hogy lehet ennyire valósan írni egy nem létező érzésről. Gratulálok a vershez!

Nos, ez egy olyan 'hiba', ami néhány embernek feltűnik, néhánynak nem és néhány mosolyog, hogy "de hisz én is így írnám". Én úgy gondolom, hogy a normatív nyelvtan a versírás szempontjából irreleváns, a stílusértékből nem von le az ilyen elírás. És mellesleg amúgy nem is jött volna ki a rím...

Hú... az a 'szűköl' telitalálat lett.

Ha ilyeneket írsz pár sör után... a következő kört én állom. 😀

(Pál)Ha majd legalább negyed ilyen jókat írsz, akkor megengedheted 😉 Az alázat messze visz, az önteltség viszont meggátol a fejlődésben.

Huh, hát őszintén egy kicsit megijedtem, amikor megláttam a címet. De aztán megnyugtattál az utolsó sorral 😀

Szerintem igazán jó vers. A ragrímek egyáltalán nem zavarók, nem szembetűnők (pedig könnyen azok tudnak lenni). Igen, az eleje mintha nem lenne teljesen koherens a folytatással; más stílusú, mint ami követi. Lehet, hogy mosolyogni fogsz, de az első versszak 100% Ossian 😀 Tehetséges vagy. Ui.:Önző vagyok és csak azért írtam megjegyzést, hogy...

Zseniális! Úgy ahogy van! Pontosan passzol minden rím, játékosan, és a mondandó (legalábbis szerintem) nagyszerű iróniát kap. Minden elismerésem!