"Nyiss ablakot a világra, benned fény lakik, azon át látni a jót, s látni a rosszat is." Kedves, Harcsa - ez így van! - tetszett! :-)))))

Kedves Patyolat! Nem tudom, hogy hogyan találtál rá erre a versre (ennyi idő után), ezt a "nyer - nem nyer" mondatot pedig még ennyire sem értem... ... mindenesetre köszönöm, hogy olvastad, és örülök, ha tetszett 🙂 Üdv. Ági

Mandragória, nagyon jó -szinte teljesen egyéni hangod van... másik lapokon is láttalak.... ott is jó volt, amit írtál... Amit javasolnék, - inkább csak a korom okán - ha megengeded, hogy ne félj a dallamtól... a vers lelke az ütem, a ritmus, a dallamtól élni kezd... használd bátran... Krómer Ágnes! kedves druszám...

Kedves Mandragória! Nagyon köszönöm, hogy rátaláltál a versemre... Mivel jó ideje nem jártam - sajnos - erre... ez külön öröm volt számomra... Köszönöm a kimerítő értékelést is... a dolog egyszerűbb, mint hinnéd... volt egy időszak, amikor azzal kísérleteztem, hogy mi mindenből lehet verset írni... szinte mindenből lehet, nemcsak a matematikai képletekből...

Kedves Székelyke! Nagyon szépen köszönöm. Tudod, így utólag,ahogy telnek az évek, a hónapok... nem vagyok mindenre büszke, amit eddig elkövettem... Ez az egyik olyan vers, amit - azt hiszem - ma is bátran vállalok:-) Külön köszönet azért, hogy éppen ideírtad a hozzászólásodat... és elnézést, hogy ennyire megkésve válaszolok. Szeretettel: Ági

Lyza kedves, köszönöm, hogy olvastad 🙂 és nagyon örülök, ha tetszett 🙂 Az időtállót szerettem volna éppen visszautasítani, amikor észrevettem, hogy elírás történt a hozzászólásodban... de ezt így már elfogadom:):) időálló pl. egy olyan virágcserép, amelyet kitehetsz az ablakba vagy a nyitott teraszra... vagy lehet ilyen az időjárás viszontagságait álló kerti...

Drága Zsanett! Azt hiszem, nagyon sokan átéljük azt, amikor valamiért "csend" borul ránk... nagyon-nagyon rossz érzés... ha szeretnél, de valamiért nem tudsz megszólalni... (ne kívánd idő előtt megismerni - vagy úgy egyáltalán...) Hogy meddig tudsz írni... és mi végre... Írj ameddig tudsz... a szelektálást pedig jó szívvel bízd az időre... mást...

átfutottam az utóbbi 4-5 versed... "bejön" nekem a kissé elvont, de érthető stílusod 🙂

Kedves Márk! Nem hinném, hogy kő-szíved lenne... a verseid nem erről mesélnek nekem:):) Maga az ötlet, hogy egy vízköpőképében éledsz újra viszont nagyon jó! Üdv. gratu: ági

Azt hiszem, ezt ma már olvastam:) Itt is jó :))))))))