Azért jól esik véleményed, ha már megragadott, mert az is igaz amit te írsz, nem tagadható, ellenőrizhető, ..politika de mégsem az aki te vagy írásban minden felett, egy másik dimenzióban amelyből néha néha visszalépsz a földre. a politika csak egy gyűjtő fogalom, amely csak...összefogni próbálja a töredezett...
Sose add fel...S benned elindul az úttalan
remény csüggedt szavain
lázongó homály, mi
elvész az időn,
veszve harcok lázain, mikor
a szívtelenek még rád
is rontanak.
művész valóság --Lelkünk elcsüggedt, ó Uram,
Látszatra mosolygunk ugyan.
Dallunk, de a gyarló agyag
sok-sok mérföld lábunk alatt.
Világ álmodjon gondtalan,
Hordjunk maszkot!
még politizálás sem mondom az összes távolságokról,közelebbről csak a kevés szeretet mérgez, nincs bennem több szépség ami mutatható lenne, de bennem tartom ahol csak fájdalom érzi,,ha még megtart valami hit, ha még nem felejtettem el ki a barát aki felmelegíti szívem, amikor senkinek sincsen ideje meghallgatni, mindegy melyik...
Nagyon szép a versed, hisz a felhőkben repdess szíved, felhevült szellő, magasan fent mindened felett száll, a végtelen szereteted, művészeted, csodát látomást, Ámort,elvetett boldog magokat, kápolnát mély tót, tél gyászos hamvait minden jelentésével, hallhatatlanná tesszi.
Kedves Colhicum!
Nagyon szépen köszönöm értékelésedet és türelmedet. Tudom, hosszú vers, de egyszerűen nem tudok megállni, ha egy gondolattal kezdek játszadozni. Egyébként, ez még nem a végleges változat, sok javítanivaló van még.
Szabó András
Maradjanak az ágak, maradjunk, nagyon szép, repülés, és dalos madár fészke.
Az a legjobb lágyan ölel. És igaz sokaknak nem kell.
Azért jól esik véleményed, ha már megragadott, mert az is igaz amit te írsz, nem tagadható, ellenőrizhető, ..politika de mégsem az aki te vagy írásban minden felett, egy másik dimenzióban amelyből néha néha visszalépsz a földre. a politika csak egy gyűjtő fogalom, amely csak...összefogni próbálja a töredezett...
Örülök soraidnak, van valami ami rád várt, nincsen több amit mondanom kellene, nagy magyar költő vagy, minden lépésedben ott a fájdalom
Sose add fel...S benned elindul az úttalan remény csüggedt szavain lázongó homály, mi elvész az időn, veszve harcok lázain, mikor a szívtelenek még rád is rontanak.
művész valóság --Lelkünk elcsüggedt, ó Uram, Látszatra mosolygunk ugyan. Dallunk, de a gyarló agyag sok-sok mérföld lábunk alatt. Világ álmodjon gondtalan, Hordjunk maszkot!
még politizálás sem mondom az összes távolságokról,közelebbről csak a kevés szeretet mérgez, nincs bennem több szépség ami mutatható lenne, de bennem tartom ahol csak fájdalom érzi,,ha még megtart valami hit, ha még nem felejtettem el ki a barát aki felmelegíti szívem, amikor senkinek sincsen ideje meghallgatni, mindegy melyik...
Kedves Santiago! Köszönöm! András
Nagyon szép a versed, hisz a felhőkben repdess szíved, felhevült szellő, magasan fent mindened felett száll, a végtelen szereteted, művészeted, csodát látomást, Ámort,elvetett boldog magokat, kápolnát mély tót, tél gyászos hamvait minden jelentésével, hallhatatlanná tesszi.
Kedves Colhicum! Nagyon szépen köszönöm értékelésedet és türelmedet. Tudom, hosszú vers, de egyszerűen nem tudok megállni, ha egy gondolattal kezdek játszadozni. Egyébként, ez még nem a végleges változat, sok javítanivaló van még. Szabó András