Ne hidd, hogy délibáb
a remény-sziluett,
Ne gondold, nem lehet
vágyad már te neked!
Minden, mi benned él,
olyan, mint elvetett
Csíra vagy kezdemény,
mely elrendeltetett.
Nem hal meg a remény,
csak néha szundikál.
Letenni ő róla
és másban hinni kár!
Mindenkor mindenütt
reményed meglegyen!
Ő mindig átragyog
minden bú-fellegen.
Nem csal meg a remény,
hiszen, hol vágy terem.
Csak magát csalja meg
aki reménytelen!
Ne hagyd el eszedet,
emeld fel fejedet!
Ápold, mint kertedet
legszebb reményedet!
13 hozzászólás
Szia!
A reményre nagy szükség van, különösen a nehézségek idején. Ha úhy érezzük, el is hagy, egy idő után visszatér.
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
A remény engem sohasem hagyott el, sőt biztos voltam benne, egy nap valóra is vál. És az a a nap, pontossan a 67-dik születésnapom lessz, arrol álmodni sem mertem volna.. De úgy látszik a sors úgy akarta, hogy én i kapjak egyszer a születésnapomra egy szép felejthetettlen ajándékot, és meg is tanitott örülni. Mert így még az életemben sohasem örőltem semminek, mint szombaton a két éves unokám elnékelte a A Happy Bierthday-t, és utánna megölelt és megpuszilt. Már csak ezért is érdemes volt eddig élni. Ez ismét megerösitette a hitemet abban, hogy a reményt sohasem szabad elvesziteni, de néha, nagyon sokáig lekk rá türelemmel várni.
üdv. Toni
Kedves Alberth!
Kérlek, ne haragudj, de annyira összevagyok keveredve örömömmben, hogy egy kicsit összekevertem a dolgokat is. Elovastam Rozália kommentjét a versemre, és a leirottakban amit a versemre irt, még elovastam a te versedet, a remény kertjéröl. A szombati boldog érzések annyira összekevertek, hogy elfelejtettem visszakattintani én hozzám, és a te versednél röktön feleltem Rozáliának, és csak mikor elküldtem akkor láttam mit csináltam. AZ egyedüli, amit a védelmemre fel tudok használni, az a gyönyörő versed a reményröl, ami nállam bebizonyitotta, micsoda érző és igaz verset irtál, és , hogy a remény sohasem szabad elvesziteni. Most én lettem az élő bizonyitéka annak, hogy az ember ha örül, akkor az esze nem ér rá gondolkodni. Köszönöm Alberth a szép versedet, és a tévedésemet.
üdv Toni
Kedves Alberth!
A mondás szerint is a remény hal meg utoljára.A másik, ameddig élsz remélj!
Hát… valahogy így is van ez:-)
Szeretettel:Marietta
szép vers, mint mindig
gratulálok
Nagyon jó vers, és a mondandoja is tetszik. szépen megírtad! Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Én is bizakodom, hogy nem csal meg a remény. Ha néha elveszettnek érzem magam, igyekszem rajta túltenni, és magam a reménnyel biztatni.
Ez a versed is nagyon jól sikerült.
Kata
Kedves Rozália!
Úgy igaz, ahogyan írod. Valóban, az ember nem tökéletes és néha meginog. Ám visszatér a reménye olyankor is. Csak az reménykedik, akiben van vágy. És az hisz, akiben van remény. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Toni!
Én is gratulálok 67. születésnapodhoz és ahhoz, hogy a legszebb reményed vált valóra, melyet mindvégig nem is adtál fel! Ugye érdemes hinni?!
Van még ilyen típusú versem, általban szívesen olvassák, s még én is néha, ha csüggedés fogna el. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Marietta!
Ezek a mondások nagyon igazak. Sőt:
,,Aki él, az mind remél!"
Üdv.: Alberth
Kedves András!
Néha igyekszek szép, lírai hangzású verset írni, mint ez is. De vannak nem olyan irodalmian szép, inkább vicces verseim, gyerekverseim is. Ilyenkor úgy gondolom, ezalatt írhattam volna valami szép lírát. Ám aztán mégis kiegyezem magammal, hiszen mindenféle vers kell mert van aki épp ilyet olvasna szívesen, más meg olyat. 🙂
Üdv.: Alberth
Kedves Panka!
Az ilyen jellegű versnél a mondandónak helyezek alá minden szempontot. Aztán igyekszem úgy megalkotni a formát -, több-kevesebb sikerrel, hogy művészi értéke is legyen a versnek.
Üdv.: Alberth
Kedves Kata!
Biztatgatjuk magunkat és meg is van olyankor az eredménye. Azért is írtam ezt a verset, hogy könnyítse a ráhangolódást. Jó olvasgatni ilyeneket, bizonyára más költők is előveszik a témát. Majd utána nézek… 🙂
Üdv.: Alberth