Amíg dolgozni jársz,
Minden reggel felkelsz,
Ébredéshez kávét,
Füstkarikákat nyelsz.
Morcosan, morogva:
Már megint mennem kell!
A főnök mogorva,
Minden áldott reggel.
Beérsz a munkába,
S átkozod a napot,
Mikor jószerencséd,
Téged idehozott.
Munkanélküli vagy?
Mindez megváltozik.
Ha te dolgozhatnál,
Elvállalnál bármit!
Reggel korán kelnél,
Dolgoznál későig,
És eltűrnél mident,
Csak maradhass meg itt!
Előbb még boldogan,
Végül minden reggel,
Morcosan álmosan,
Hogy: megint mennem kell!
1993
2 hozzászólás
érdekes megközelítés. de azthiszem igaz……én ezért nem szeretnék felnőtt lenni, túl nagy felelősség……..
A felelősség terén egyetértek. De ez benne a kihívás. Köszi hogy olvastad.