Álmodom egy "gigavárosról"
hol minden digitalizált lesz
és robotok fognak dolgozni,
ó, csak hasunkat süttetni kell.
Álmodom egy olyan világról,
hol minden "automatizált".
Drónok és vezető nélküli
jármű hú, ügyesen navigál!
Még mindig álmodom egy olyan
világról, hol nincs már betegség,
az emberek is megbízhatók,
és a levegőt sem mérgezték.
Az energia megújulna,
egész önálló lenne minden:
kikötők, éttermek, üzletek-
vajon beszállhatok a ringbe?
Álmodom, de álom is marad.
Helyette lesz nekem azúr ég,
csipkés szirt és csobogó patak,
s üde zöld fán madárcsicsergés.
Neom, a jövő városa……
2 hozzászólás
Nem szeretnék tétlenségben élni, úgy értem te sem.
Kedves Zsuzsa a versed (álmod) remek.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Tétlenségben én sem. De azért nagyon érdekel, hogy a valóságban milyen lesz ez a város? Élhető? Bár számomra egészen biztosan megfizethetetlen. Így marad ez 🙂 Erre kell vigyázni 🙂