Zakatol a szívem,
érintését adom,
foszló nyugágy mélyén
nincsen semmi bajom.
Hancúrozik a napsugár,
tincseim körül
kergeti a szél,
dolmányos varjú arrébb
lomhán, a földet túrja szét.
Eső füröszti arcom,
folyik nyakamon lágyan,
bohókás derű
csutakolja hátam.
Jó érzés, mellettem
vidáman nevetgél,
nem adná semmiért,
neki ez kincset ér.