Ferdinand von Saar:Fröhliche Ostern

Fröhliche Ostern

Ja der Winter ging zur Neige,
holder Frühling kommt herbei,
lieblich schwanken Birkenzweige,
und es glänzt das rote Ei.

Schimmernd wehn die Kirchenfahnen
bei der Glocken Feierklang,
und auf oft betretenen Bahnen
nimmt der Umzug seinen Gang.

Nach dem dumpfen Grabchorale
tönt das Auferstehungslied,
und empor im Himmelsstrahle
schwebt er, der am Kreuz verschied.

So zum schönsten der Symbole
wird das frohe Osterfest,
dass der Mensch sich Glauben hole,
wenn ihn Mut und Kraft verlässt.

Jedes Herz, das Leid getroffen,
fühlt von Anfang sich durchweht,
dass sein Sehnen und sein Hoffen
immer wieder aufersteht.

Ferdinand von Saar
(1833-1906)

Kellemes húsvéti ünnepeket

Íme vége már a télnek,
szép tavasz hoz változást,
nyírágak intenek szélnek,
fény villant piros tojást.

Templomzászlók csillognak fennen,
ünnepi harangszó cseng,
s jól kitaposott ösvényeken
körmenet éneke zeng.

Tompa sír kórus után a
feltámadás dala száll,
fent, mennyország sugarában
él, kit ért kereszthalál.

Áldása szép jelképeknek,
lesz örömteli (a) húsvét,
hogy emberek hitet nyernek,
legyőzik a szenvedést.

Minden szív, mert bánat érte,
érzi, kezdettől átfújt
rajta hit, (a) vágy reménye,
s lelke ismét megújult.

Szalki Bernáth Attila