Pöttyös labda, piros labda,
Pörög, forog száll magasra.
Kicsik adják kézről kézre,
Közben néznek fel az égre.
Az égen is labdák szállnak,
Ha nem kapják el az ágak.
Az ég felé léggömb repül,
De még ő sincs fent egyeül.
Míg a léggömb egyre mászik,
A sárkány már fent tanyázik.
Papírsárkányt eregetnek,
Felnőttek a gyerekeknek.
Mert ma minden csak értük van,
A szívünk is nekik dobban,
Mit szeretne mindent megkap:
Legyen boldog a gyereknap!
Ezt a napot töltsük vélük,
Ajándékra nincs szükségük,
Szeretetre, figyelemre,
És megértő türelemre.
Pöttyös labda, piros labda,
Nézzünk együtt most a napba,
Lássunk színes karikákat,
S ne tudjuk, hogy mi a bánat.
5 hozzászólás
Remek ez a vers, 15 év mit sem koptatott rajta. Talán az akkori gyerekek ma már akár szülők is lehetnek, de a szép gyermeknapi emlékek és ez a versed időtlenek e tekintetben.
Gratulálok a gyermeki bájhoz, a dallamossághoz és a tiszta rímekhez. 🙂
Üdv.: alberth
Tetszett! Ünnepeljük a gyerekeinket! Kedves vers.
Kedves Scherika!
Lassan valóban, kérdezem, mit keresek én, én egy kezdő versíró, ilyen profilirt, több éves gyakorlattal, és tudéssal rendelkezö, versírók között. Ez egy valóban gyönyörű gyermekvers, ha a nosztalgia hullámján ülnék, akkor azt mondanám, ma már nem is tudnak ilyen szépet irni. De tudnak. Talán szebbeket is. De nem ilyeneket. Ezeknek megmarad az az egyedüli csodálata. amely bennünket ezekhez a versekhez köt. Szép vers.
üdv Toni
Szia!
A mai napig gyermeknap alkalmából a szívből jövő ölelés nem marad el!Sajnos késik, mert távolabb élnek a gyermekeim, de pár szó minden alkalommal az övék!Tetszik a versed:-)
Szeretettel:Selanne
Köszönöm, hogy olvastatok, és a kedves szavakat.