Emlékeinkbe zárt elhulltak.
Kik egy nap feltámadnak,
Szívünkben megálmodtatnak.
Egy nap a halottaknak.
Holtak napja
Mikor felidézünk,
Emlékezünk…
…majd feledünk.
Halottak napja
By Jean ClaudeBy Jean ClaudeBy Jean ClaudeBy Jean ClaudeEmlékeinkbe zárt elhulltak.
Kik egy nap feltámadnak,
Szívünkben megálmodtatnak.
Egy nap a halottaknak.
Holtak napja
Mikor felidézünk,
Emlékezünk…
…majd feledünk.
3 hozzászólás
Sajnos tényleg így van…nagyon szép és szívbe markoló amit írtál! Gratulálok hozzá!
Nagyon jól megfogalmaztad. Sajnos csak egy nap a 365-ből, mikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek velünk. (Tisztelet a kivételnek, tisztelet azoknak, akik nem így vannak) De nagyon sokan csak ezen az egy napon emlékezünk. Olyan ez, mint a karácsony. Három nap az évből, mikor a szeretetre gondolunk. Milyen csodás lenne, ha ez fordítva történne. Miért nem lehet az egész év “karácsony”…?
Bocsánat, nekem az elhulltak szó itt illúzióromboló. Olyan, mintha valami szörnyű természeti csapásban tömeges haláleset történt volna, sőt, még inkább, mintha állatokról lenne szó.
Pedig maga a versszerkezet jó. Még az emlékekben is csak egyszer jön fel, tehát ott is eltemetettek.