Keresem az útat
s az úton embereket,
szeretném megtalálni
rajtuk is a jeleket.
Te jelet hagytál nekem,
itt van , itt a tenyeremen.
Szemed tükrében szembesülök
magammal,
egy emberalakkal.
Az ember hozzád hasonló,
de hol van az a sugár
ami minden sejtemen
ezerszer áthatolt már.
Most itt van az élet,
te segítesz mindent
valóra váltani.
Én benned oldozom fel magamat
s mit nem tettem meg
akkor , régen ,
most megteszem
nem csak ígérem.
7 hozzászólás
Szia!
Jó néha az elmélkedés, beszélni gondolatban keresni jeleket is akár:
Szeretettel:Marietta
Kedves Hova!
A versedet olvasva, önknytelenül Jodi Lynn Picoult idézete jutott az eszembe, mert ezt a érzést, már valosággal is, az úton, és átvitt értelemben is, az életben volt alkalmam, saját magamon megérezni:
"Van az életben néhány olyan pillanat, amikor az ember úgy érzi, az életútja kettéválik előtte, s bármelyik göröngyös ösvényt választja, a szeme ezután mindig a másik felé sandít, mert azt érzi, hibázott, mégiscsak a másik irányba kellett volna mennie."
Igen, a gondolat mindenkiben felvtödik, és ilyenkor vagyunk, hálássak, hogy a gondolatokat a másik nem látja, mert ezek sürün csak arra jók, hogy emlékeztessen bennünket arra, amit a most menő utunkon, már rég megkellet volna mondanunk, vagy tennünk, de eddig sohsem találtuk fontosnak, vagy időszerünek. De ilyenkor kapjuk a választ: Most itt az ideje, tedd meg. És megtesszük, és utánna jól érezzük magunkat.
üdv Toni
Kedves hova!
A jelek fontosak, én is tudom! S ez a vers fantasztikus, tudom! 🙂
Gratulálok, nagyon szépet alkottál!
Puszi!
Kedves Hova!
Nosza rajta! z ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!
Isten nekem is a barátom, talán a legjobb, rá mindig számíthatok!
Szép versedhez gratulálok!
Szeretettel: Noémi
Olvasd jól, légy szí!
Köszönöm!
Kedves Hova!
Remek vers, igazán tetszett.
Üdv: József
Kedveseim!
Köszönöm,hogy olvastátok írásomat.Ez a kis versem tudom eléggé nehezen érthető,értelmezhető,vagy talán sokféleképpen érthető.Nem baj,hogy mindenki másként értette.Ez is én vagyok.Kedves József hízelgő számomra,ha ilyet írsz: -remek vers_./talán túlzás nem gondolod?/Aztán,hogy fantasztikus,-te tudod ?"Lédykém", azért köszike.
Toni,neked is köszönöm a hosszabb lélegzetű elemző hozzászólást.Marietta, -bizony jóleső érzés elmélkedni néha.Noémi kedves,örülök,hogy közös barátunk van./levél megy/
Szeretettel üdv:hova