Folyik a vér patakokban,
Mint az ősi Babilon folyóiban.
Folyik, ha az ember szívét hasítják.
Sokan vannak így, de nem mutatják.
Belenézek a szemedbe, látom a kékséget.
Ami jelzi vérre az éhséget.
Elveszek szemed kékjében.
Olyan ez, mintha fürödnék a kéjben.
Érzem, hogy apad testemből az élet.
Három nap múlva jön az új élet.
Halál lesz az én életem
Napfényt, soha meg nem érhetem.
És veled vagyok minden éjjel,
Minden éjem tele kéjjel.
De már nem csak testi kéjben lelem örömöm.
Minden éjjel a vér kéjes ízében is megfürdöm.
1 hozzászólás
Huh, ez egy vámpírvers, ha jól tippelek. :)= Nem rossz.