Beléd kóstolhattam
Idegen húst faltam
Mint veszett állat
Úgy szívtam be nyálad
Másé, az idegen hús
Az lüktet, vérben dús
Szívtalak magamba hát
Fogyasztottam más tulajdonát
De mindez simogatás, báj
Neked nem is fáj
Fogaim mint a
Langy, karom hinta
Ringat mélyen el
Becéz, kérd s felel
Így habzsoltalak én
Szilajul, szendén
Hol hideg futott rajtad át
S ringatott az álomba át
Olykor bizsergés döntött le
Volt, hogy izzadt kezem
Tartott szerelmesen
Mikor kívántalak, akartalak
Forró testemmel takartalak
S mondtam amit szívem
Szeretlek örökkön, híven
Mosolyogtál, bólintottál
Kinevettél, ámítottál
Ritkán szóltál
Akkor panaszkodtál
Ritkán s keveset
A szívem így is megesett
Fájó múltad
Lassacskán elárultad
Gazdád volt régen
Eleid elárultak szépen
Elrendelték a sorsod:
Urad béklyóját hordod
Eleinte új volt a dolog
Hogy mindenki utánad forog
Azután a gazdád, Ő
Lett a nyers erő
Korbácsolta tested
A ruháid levetetted
Bőröd vértől ázott
Nevetett s alázott
Sírni tudtam volna
Ami csak lehangolna
Feledtetni próbáltam
S azt hittem jól jártam
Hogy örülsz nekem
Szeretsz engem
De nem így volt
Kacagott a telihold:
„Félrevezettek, félrevezettek!”
Mikor jöttem akkor érkeztetek
Ott állt a Zsarnok, az Úr
Látszott, hogy az agyadba túr
Szavam gennyes vér lett
Nem köptem, lejárt a bérlet
Nem szóltam, elmentem
S a vért mélyen benyeltem
Magam maradtam hát
Magányommal fizetem
tested bérleti díját
Kibéreltem a tested
Szerző: Greni
10 hozzászólás
Szia Greni! 🙂
Nem tudom szó nélkül hagyni ezt a verset, mert nagyon tetszik.
Ha belekalkulálom, hogy nem éppen ebben a században írtad, akkor azt mondhatom, hogy kíváncsivá tettél azügyben, hogy hova jutottál az eltelt évtizedek alatt.
Ez a vers gyönyörű, tartalmas, sokatmondó.
Örömmel olvastam minden sorát, és nyilván előjöttek belőlem olyan gondolatok, hogy mit kellett volna másként…
Ha már így szerkesztetted, akkor érdemes lett volna mindent kisbetűsen szedni (még a címet is). Húúú, ezt 1993-ban nem mertem volna elmondani, mert rögvest megbuktam volna helyesírásból. 🙂
Csak mostani fejemmel látom így, azaz verseddel előrevetítetted a kort.
Mai eszemmel azt mondom, hogy minden csupa kisbetű, írásjel egy szál se.
Így olvastam, ki is teljesedett bennem a mondanivalód.
Kíváncsi vagyok a többi versedre is, örvendeztess meg bennünket velük! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásodat és a szavazatodat (azok a csillagok, ugye 🙂 )!
Bearanyoztad a szülinapomat vele!!!
Az eredeti kézíraton minden sor csupa kisbetűvel kezdődik (kivéve a címét). Iskolai "idomítás" okán váltak a kezdőbetűk, először a szépírással átmosoláskor, majd pedig a digatális formátumba dermesztéskor; Nagybetűsre.
Egyébként a kézirataimat csak én tudom elolvasni és telis-tele vannak helyesírási hibákkal.
Már töltöttem fel idei versemet, de még moderálás alatt van.
Üdv.:
Greni
Versed érdekes, bár én egészen más formában és más stílusban írok.
Üdvözlettel:
Pecás
Helló Pecás!
Köszi!
Van egy versem, amit moderáltak és nem jelent itt meg.
Elküldeném neked, kíváncsi lennék a véleményedre!
Küldhetem?
Üdv.:
Misi
ui.: ezek a levelezések privátnak minősülnek? ezeket nem moderálják, ugye?
Kedves Greni!
Egy modern kori ballada is lehetne, amit írtál, van benne, sejtetés, homály, bűn-bűntudat, csak valahogy kellene még rajta dolgozni. Kicsit olyan, mint egy első, nyers változat, ahogy spontán jöttek a szavak. Érdekes volt olvasni.
Szia Szilkati!
Köszönöm szépen. Az igazság az, hogy nem szoktam faragni rajtuk. Egyiken sem faragtam még. Úgy hagyom őket, ahogy a papírra okádtam. Elnézést a kifejezésért, de így van.
Egy versemet cenzúrázták, és nem rakták fel a honlapra. Elküldhetném neked, így privát üzenetben, ha nem zavarok vele!
Válaszod várva;
üdvözlettel:
Misi
Szia Greni! Nyugodtan küldjed, kíváncsi vagyok rá.
Kati
Szia!
Íme:
Önmegtartóztatás
Amit viselt tested
este levetetted.
Leheveredve kezdted,
kifakadt a nedved;
Először a szeretet
keser leve kente
szájpadlásodra át
gyomrod dágványát
Tested nem viselte,
de büszkén lett ferde
Szükséges hajlanod,
ordítva kell hallanod
Szíved meg-megálló.
Sűrű véred súrlódó.
Érfalaidon csomósodó
ömleny, át az orrodon…
Lágy nyál pászma
nyalábolja játszva,
hogy szádat tátva
benyelhesd hátra
Bűzös biokémiai lé,
oxidálódó sejt püré
marja epéd kesere
hangszálad veresre
Nyelved tövén már érzik
Döglődő dögevő végzi
baktériumok terítését
fogaid vásott kerítésén
Kisikítsd sarad végre
Mezítelen rogysz térdre
Fejed előre bicsaklik,
utált ÖNMAGAD PATAKZIK
Kedves "Greni"!
Az admin felületről véglegesen letiltott, visszaküldött műveket SZIGORÚAN TILOS akár hozzászólásban is publikálni!!!
Nem véletlenül lett törölve: messze elkerülte a szabályokat.
Amennyiben megosztanád az arra hajlandó alkotótársaiddal, azt belső levelezésben tedd!
A művek alatti rész nem privát, hiszen mindenki láthatja, de te ezt jól tudod!
Azt is, hogy alattuk csak az adott műről alkotott vélemények és gondolatok szerepelhetnek.
Kérlek, hogy tartasd tiszteletben a portál nyugalmát!
Köszönöm a megértést!
A szerkesztők nevében: Kankalin
Kedves "Greni"!
Az admin felületről véglegesen letiltott, visszaküldött műveket SZIGORÚAN TILOS akár hozzászólásban is publikálni!!!
Nem véletlenül lett törölve: messze elkerülte a szabályokat.
Amennyiben megosztanád az arra hajlandó alkotótársaiddal, azt belső levelezésben tedd!
A művek alatti rész nem privát, hiszen mindenki láthatja, de te ezt jól tudod!
Azt is, hogy alattuk csak az adott műről alkotott vélemények és gondolatok szerepelhetnek.
Az előbb említettek miatt TÖRÖLTEM az előző bejegyzésedet.
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben a portál szabályait és nyugalmát!
Köszönöm a megértést!
A szerkesztők nevében: Kankalin