Pelyhes, sárga kiscsibe
ide – oda szaladgál,
fogd meg hamar izibe,
a kicsike csak rád vár.
Kicsi csőrét nyitogatja,
szüntelenül csak csipog,
kis szárnyait próbálgatja,
az élet számára még titok.
Egy – két lépés, csip – csip, csipog,
szárnycsapkodva szaladgál,
kicsi szíve dibeg – dobog
s te hirtelen egyedül maradtál.
A kis csipogós pelyhes csibe
felnőtt, elszállt, itt hagyott,
de nálad maradt kicsi szíve,
mit neked meleg szeretettel adott.
2 hozzászólás
Ahogy olvastam ezt a versedet, valahogy vidámabb lettem. 🙂
Nem tudok mást mondani csak azt, hogy köszönöm!
Köszi, aranyos vagy! Ez egy olyan kis hirtelen született gyermekversike, de nagy mondanivalóval bír. Egyszer minden kiscsibe kirepül az otthoni "fészekből", így tettem én is most kb, egy éve. Köszi a hozzászólásod!