Szeretnék átlépni a májuson,
megöl, széttép és felfalja húsom.
Hol van az igazi, vidám május,
illatosztó, pazar virágárus…
Szeretnék átlépni a májuson.
Hogy miért ilyen gonosz, nem tudom.
És kérdezem csak egyre sírva még,
hol van a messzi ég, a szilvakék.
Szép volt rég. Illattal homlokán
belopózott s belehelte szobám.
Halkan átölelt, szirmot szórt elém.
Minden olyan volt, mint egy költemény.
Hiába esik, mégis oly száraz.
Ki kell gyomlálnom, mert az a pár gaz
rám ül, megfojtja minden reményem.
Dolgoznom kell gyorsan és serényen.
Úgy vagyok, mint koldus, ha megverik.
De még várok… még várok reggelig…
8 hozzászólás
Kedves Klári!
Csodaszép sorok!
Nagyon tetszett!
Szeretettel:sailor
Kedves Klári!
A május valóban ad okot panaszra az utóbbi időben, de ha a sorok között is olvasunk, sok minden mást is találunk. Remekül sikerült ez a versed (is).
Szeretettel,
Ida
Kedves Klári!
Régen voltál, örülök, hogy ilyen remek, szép verset hoztál.
Szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Ida, Ica és sailor!
Nagyon köszönöm, hogy itt voltatok és kedves szavaitokat is itt hagytátok. 🙂
Szeretettel: Klári
Nagyszerű és megkapóan szép költemény, az elvágyódás, a mást akarás romantikájával. A 4. versszak gondolata nagyon szépen kibontott, a két záró sor pedig olyan, mint egy felizzított billog.
Laca☺
Örülök, hogy így átjött számodra a mondanivalóm. Az idei május rémálom volt nekem, és úgy éreztem, nem lesz vége soha. Sem a májusnak, sem a rémálomnak.
Az utolsó két sor az én örök reménységem abban, hogy a rossz után mindig jön jó, s a rossz sohasem győzhet a jó felett.
Köszönöm szépen a véleményedet! Klári
Ha statisztikát kellene készíteni arról, ki, milyen jövőt lát maga előtt, legtöbben a jelenből kiindulva, sötét időszak eljövetelét jósolnák maguknak. Alapvetően igaz is, ha a folyamatosságot alapelvnek tekintjük, de nagyon sokszor tévedünk.
Versed nekem azt sugallja, érdemes bízni, érdemes várni, mert a legnehezebb helyzetekből is ki lehet jönni. Az ember reménykedik. De sajnos a jó nem mindig győz a rossz felett, és az is tévhit, ha az ember jó, akkor csak jó dolgok történhetnek vele. De nem adhatjuk fel, mert a mámor, a csoda bármikor újra ránk találhat, ahogy én rátaláltam verseidre.
Szeretettel,
Janó
Kedves Janó!
Örülök, hogy rátaláltál a verseimre, s nagy tisztesség, amit írsz felőlük.
Tudom, hogy az életben nagyon sok rossz dologgal kell megküzdenünk, s hogy nem mindig a jó győzedelmeskedik, de szerintem a gonosz csak egy-egy csatát nyer, a háborút viszont elveszíti. 🙂 Köszönöm szépen a véleményedet.
Szeretettel: Klári