majd jöttek az alsópenészvilágbeliek
hogy felszabadítsák a pázsitkoszférgeket
hamuból iszapot dagasztó lucsokkal teliek
csak saját sarukat utánpótolni értenek
és jöttek a felsőfényudvarbeliek
világossá szőni a csillaggyepréteket
mocsokból port szárító tűzzel teliek
csak más sarát lemosni értenek
és a hamuból dagadt iszapot
kiszárítva és fénnyel átitatva
megszülték az embert
2 hozzászólás
Nagyon érdekes verseket írtál. maradj velünk,
maradjál itt sokáig.
Versedet szeretettel olvastam ilyen nagy távlatban is.
Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen a kedves szavakat. Még itt vagyok, de olyan életszakaszban, amelyben nem terem költészet. De fiatalkorom terméseit olykor én is szívesen visszaolvasom, néha persze elpirulok, hogyan is lehettem ilyen naiv, oktondi, stb… De hát a fiatalok ilyenek 🙂
Üdv,
Gábor