Ha az első és utolsó sort felcserélnéd, jobban megfelelne az eredeti haiku követelményeknek (amennyire én tudom, természeti képpel indul, és utána válik/válhat személyessé), de nekem így is nagyon tetszik. Üdv, Poppy
Egyszer egy iro-olvaso talakozon a kolto ramkacsintott, en meg az olebe ugrottam. Aztan kiflit ettunk.
Az is egy szep nyari napon tortent. Ez jutott eszembe. Koszonom, Laca, hogy felidezted ezt a szep emleket. Es ne torodj a kovetelmenyekkel. 🙂
ne becsüld le főműved kedves laca…nem akarom valami blődséggel bizonygati, hogy nagyon oké ez, még a Hold ugrása is bejön, bár olyasmi, mint az izgatott árnyék, vagy mikor a futástól besüppedt lábnyom feltöri a csendet…:)
By laca
6 hozzászólás
Fogadok, a kertben ülve kacsintottál a Holdra! … és attól függ, hogy merre ugrik, hogy melyik szemeddel kacsintasz… 😉
Ha az első és utolsó sort felcserélnéd, jobban megfelelne az eredeti haiku követelményeknek (amennyire én tudom, természeti képpel indul, és utána válik/válhat személyessé), de nekem így is nagyon tetszik. Üdv, Poppy
Egyszer egy iro-olvaso talakozon a kolto ramkacsintott, en meg az olebe ugrottam. Aztan kiflit ettunk.
Az is egy szep nyari napon tortent. Ez jutott eszembe. Koszonom, Laca, hogy felidezted ezt a szep emleket. Es ne torodj a kovetelmenyekkel. 🙂
kiégtem
tekintsétek főművemnek
ne becsüld le főműved kedves laca…nem akarom valami blődséggel bizonygati, hogy nagyon oké ez, még a Hold ugrása is bejön, bár olyasmi, mint az izgatott árnyék, vagy mikor a futástól besüppedt lábnyom feltöri a csendet…:)
szóval, nekem tetszett, grat!
már meg is bántam, nem érdekes:)