Sárgás, barnás, őszi narancs,
színkavalkád fáink alatt.
Zizzen száraz levéltenger,
bánatomat nem rejti el.
Kevés már a napsugár,
mégis csodás őszi táj.
Pici nyuszi megszeppenve,
belebújik dideregve.
Nem a hideg rezegteti,
Róka koma őt is lesi.
Arra szusszan öreg medve,
a ravaszdit elhessentve.
Nyulam-bulam boldog nagyon,
túl is van már áron-bokron.
Bánatomnak nyoma sincsen,
Szép a világ, hidd el kincsem !
2 hozzászólás
Aranyos gyerekvers, "színkavalkád".
Szeretettel
mesako
Mesako 🙂
Az ilyen hozzászólások erőt adnak a folytatásra.
Látom Te is sok gyerekverset írsz, olvaslak.
Nagyon tetszenek 🙂
Köszönettel: Angie