kevesem
ha
szerethetnélek
úgy köszöntenélek
hogy
levetném rólad !
Minden ruhád
míg
száz karral ölelnélek
száz csókot
csókolnék rád
a te
ölelésedet
fohászkodva
kérve
zsarátnok
számmal csókolnálak
mindenütt
ahol útra kel a vágy
ahol
majd mindkettőnket
feloldoz egymásba verődő
ölünk és az öröm
a vég
életünk
ujjongó megsemmisülése