Jaj, ez három sor, most megmelengette a szívemet. Kislánykorom egy nagyon szép emlékét idézte fel: egy este, mikor már sötét volt, anyukámmal kimentünk a közeli kis tóra, hogy megtanítson korcsolyázni. Teljes csend volt. Csak egy utcai lámpa világított halványan és a telihold. Mi voltunk ketten a jégen és hó és a jég sárgán csillogott. Nagyon hideg volt, mégsem fáztunk. Nem beszélgettünk, csak fogtuk egymás kezét, én meg csetlettem-botlottam, ügyetlenkedtem.
Azt hiszem, ez életem, egyik legszebb emléke. Köszönöm, hogy eszembe juttattad!
11 hozzászólás
Ez nagyon szééééép!!! 🙂 Igazi, téli haiku, és megint természettel kapcsolatos, amit különösen nagyon szeretek!
Szeretettel: barackvirág
Köszönöm gondolataidat, kedves barackvirág.
Szeretettel
Emese
Igazi jelent és pillanatképet festettél meg szavaiddal!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Köszönöm kedves Fél-X.
Barátsággal
mesako
Kedves Emese!
Nagyon szép kép pár sorban.
Gratulálok, Judit
Köszönöm kedves Judit.
Szeretettel
Emese
BÚÉK! szép haikuval köszöntötted!
Barátsággal panka!
Köszönöm kedves Panka.
B.Ú.É.K.!
Barátsággal
Emese
Ez is jó, gratulálok!
Köszönöm szépen.
Jaj, ez három sor, most megmelengette a szívemet. Kislánykorom egy nagyon szép emlékét idézte fel: egy este, mikor már sötét volt, anyukámmal kimentünk a közeli kis tóra, hogy megtanítson korcsolyázni. Teljes csend volt. Csak egy utcai lámpa világított halványan és a telihold. Mi voltunk ketten a jégen és hó és a jég sárgán csillogott. Nagyon hideg volt, mégsem fáztunk. Nem beszélgettünk, csak fogtuk egymás kezét, én meg csetlettem-botlottam, ügyetlenkedtem.
Azt hiszem, ez életem, egyik legszebb emléke. Köszönöm, hogy eszembe juttattad!
Üdv.: Phoenix