Szellemváros

Különös szelek söpörnek végig a városon,
kósza lelkek járnak a néma utcákon.
Szürke életükbe semmi nem hoz fényt,
egyikük sem ismeri a hős megváltó lényt.

Várnak csak várnak, de mindhiába járnak
oly sebesen, a szél mindenkit utolér.
Vágynak csak vágynak, a végtelenbe szállnak,
de az út egyszer csak véget ér.

A komor házfalak, félelmetes várfalak,
a sötétség városa mindenkit megfélemlít.
Sikolyok, bántalmak, égbe kiáltó fájdalmak,
miket senki sem enyhít, hisz ez a végtelenség.

Kósza lelkek városában senki sincs biztonságban,
a rettegés itt mindent félbeszakít.
Ha egyszer mégis eljön a hős megváltó lény,
talán e városba is visszatér a fény.

De addig is csak várnak és mindhiába járnak
oly sebesen, a szél mindenkit utolér.
Vágynak csak vágynak a végtelenbe szállnak,
de az út egyszer csak véget ér