Talán versek

Talán versek folynak az éjben
Talán én vagyok a tenger
A világ tengelyében
Nem is csak egy ember
A fiad rengetegében
Inkább csak a lét
Vagy bármi
Talán versek és rét
És még ennyi: Mi
Talán versek téged érnek
Elképedve felkérnek
Egy táncra
Egy világra
Talán versek
A sejtek
Az érdemek eltemetői
A rejtett fészkek felfedői
Talán versek és fény
És képeslap és erény
Nem a világ tájegysége
Vagy a nagy hegysége
Egy domb is lehet ott
És mindenütt feltépő foltot
Befedve
El van valahová temetve
Talán versek
És az érzelmek
Fájdalma elvezet
A lejtőn előre
Hegyről-hegyre
Így tovább egyre-egyre
Gyorsulva és lassan pörögve
Üvegtisztaságú életedbe
Talán versek
És néhány rejtekhely, ami kell
Ennyi az élet hidd csak el
Talán versek
Adnak erőt az életre
Talán versek felkészülés a végzetre
Talán versek a sárga sugallat
Talán versek a végső akarat.