Feketébe öltözött a város,
Baljósan zúg a sikátor,
Mint a tizenhárom a
Novemberi naptáron.
Sivár az utcai kirakat,
Keserű a trombitahang,
Mit előtte játszanak
Hontalan ajkak.
Csapódnak az ablakok,
S elhalkul a zeneszó,
Lassan nyeli el a mámor
Alkohol ivástól.
Utca végén árnyak bújnak
Keresik hiányzó ágyukat, s
Reszketve párkány alatt
Imaszót suttognak.
Sötét hajók úsznak a Dunán,
Baljósan vonyítanak a kutyák
Mint tizenharmadikán,
Ezen az őszi éjszakán.