Mindennapos lett már a butaság,
A színes szövet-meg fenékrázás,
A kis rövid szavak imádata,
De álljunk már meg egy pillanatra,
Hisz nem is a saját pénzed költöd,
Folyton az anyád meg apád gyötröd,
Hogy adjon neked pár rongyos rugót,
Hogy megvehesd azt a pink Buffalót!
Divatlapok, a mûsor is trendi,
Mind arra búzdít, hogy menjél venni!
Nem kell nézni, hogy az jól is álljon,
A lényeg, hogy például szolgáljon,
Hogy ezután mindenki azt vegye,
És az összes többit félre tegye!
Ezért kószálsz folyton a plázákban,
A kóros elhülyülés házában!
Minden boltnak ugyanaz a trükkje:
Van egy igen furcsán görbe tükre,
Abban minden jól fog neked állni,
Késõbb pedig az sem fog ám fájni,
Hogy a végösszeg majd igen borsos,
De a cipõd legalább oldszkúlos!
Ettõl leszel menõ, hyperlaza,
"Egyedivé" lettél, mehetsz haza!
A divat meg a trend hülye szavak,
Hiszen valaki majd úgyis akad,
Aki felülír majd minden trendet,
Felborítva az addigi rendet!
Hát láss is néha, ne pedig csak nézz,
Nekik egy az ISTEN: a sok-sok pénz!
Hogyha rájössz erre, akkor végük:
Õk vannak érted, és nem te értük!
4 hozzászólás
Hogy én mennyire egyetértek veled! Nagyon tetszett minden sora! Köszi, hogy elolvashattam!
Ez nagyon ügyes írás, minden tekintetben. Mellesleg igazad van.:-)
Köszönöm szépen, a vers nem mai darab már, csak kicsit csiszolni kellett rajta, meg leporolni… 🙂
Kedves Miki!
Kicsit háborgós versnek tartom. Te fiatalabb lehetsz nálam, számomra ismeretlen dolgokról írsz. Ilyen is van biztos. Érdekesnek találom a témát.:)
Ági