Norah Jonest először 2002-ben hallottam először. Éppen a rádióadók között váltogattam, mert utaztunk valahova; hosszú, viszontagságos vakációnak ígérkezett, és túl sok kedvem sem volt elmenni, mégis ahogy az adott dal ütemére figyeltem, később szövegére kicsit talán meg is nyugodtam!
A hallgatag Beatle George Harrison mindig kicsit kilógott mint mint Beatles-tag, mint pedig fantasztikusan kreatív, kísérletező zenész. A nyolcvanas években írt számaiban is nagyon jól tetten érhetőek azok a popkultúrális elemek, melyek egyszerre ritmust, ütemet, romantikát, ugyanakkor gondolatokat ébresztenek.
A 70-es évek diszkó forradalmát nehéz lenne kikerülni, uyanakkor számos olyan amerikai rock-együttessel találkozhatunk, akik képesek voltak a zenei ,,megújulásra". Ilyen együttes - többek között -, a The who is! A baba O'realy az egyik kedvencem.
Nagyon szeretem, amikor egy-egy hangszer kezdetben csupán csak önmagában szól, aztán később hozzákapcsolódnak a zenei ütemek. John Butler-trió újhullámos, modern dala is ilyen.
Tetszik ez a felvétel. Mondjuk nem stúdió, hanem inkább "unplugged" koncert, de én is szeretem a természetes hangzást és a közvetlenséget.
Sokszor megesik, hogy egy-egy kevésbé, vagy rosszul sikerült munkanap után az ember önvizsgálatot végez, valósággal már marcangolja önmagát, hiszen a hibáiból szeretne okulni-tanulni, de hát az Élet rendre átírja a saját önző játékszabályait; Bob Dylan dalai is sokszor az ember sorszerű voltát mutatják meg a maguk líraian melankólikus voltukban.
Nagyon szeretem az olyan studió-felvételeket, amikor az adott zenészek egy kicsit mindig improvizálnak, vagy ha tetszik egy-két bizalmas, személyes dologot osztanak meg a kíváncsi közönséggel. Eddie Veber a Pearl Jam legendás frontembere is szeret ,,beszélgetni" a közönséggel, és mindig van egy adott sztorija, amibe jó belekapaszkodni.
Marie Fredrikkson svéd énekesnőnek maximálisan igaza van, amikor azt énekli hihetetlnül markáns, amazon-hangján, hogy: ,,Hallgass aszívedre!" - Ezt az egyszerű emberi törvényt mindnkinek meg kellene fogadnia, és mégis mennyi mindent elhibázunk, szándékosan elszalasztunk az ólomsúlyú héköznapokban.
Nem lehet pontosan udni, hogy vajon Kurt Cobain ténylegesen egy lecsúszott, hippis drogos ground-rocker lett volna; mégis a Lontage of Hack c. önéletrajzi dokumentumfilmből szerintem valóságosan is lejön a saját és a Világgal szembeni állásfoglalása, kezdve a szülei válásától egészen a Courtney Love-val történt viharos kapcsolatáig.
Szia!
És tényleg van benne ÖSSZHANG. Szeretem, ahogyan a zene karcossága összecseng az emberi hang érdességével. Jó a fülnek hallani.
Köszönöm szépen.
A hatvanas évek végi újhullámos zenei mozgalom, mely szinte nagyjából egybeesik Woodstockkal indította útjára az elektromos gitárok mellett a különböző hangszerek együttműködő harmóniáit.
Enya nem csupán az ír folkkórt, népzenét újította meg a 80-as évek végén az Orinoco flow c. nagysikerű dalával, (amihez el kellett adnia kedvenc hangszerét a szakszofont), de filmzenéket is remekül tud megkomponálni, hiszen gyermekkorát az ír monda és mesevilág is nagyrészt meghatározta. A nagysikerű Gyűrűk Ura betétdala remek választás! Hihetetlenül fantasztikus hangja van!
Régebben a Filmmánia műsorán sugározták az eredeti Hazárd megye Lodjai c. kultikus sorozatot. Bou és Luke Duke hamar a szívébe lopta magát a tévé nézőknek; nem is kellett hozzá több, mint egy csúcsszuper Dodge Charger 1969-es autó, aki Lee Tábornokra névre hallgat, kicsit lebutított történt, és persze számos szerethető szereplő, mint Hugg Főnök, és Rosko Coltrain serfiff!
@tasi83 Működnek a linkek, mindegyiket meg tudtam hallgatni, ismerem is a számokat. Köszönöm a zenéket! 
A kilencvenes évek szintúgy újszerű áttörést hozott úgy hiszem majdnm minden zenei műfaj tekintetében. Először a 10 dolog, amit utálok benned c. film kapcsán hallgattam meg ezt a jó kis betétdalt. Az embert - sok esetben -, szinte mindig vagy egy adott filmzene, vagy azzal megegyező betétdal inspirálhatja hétköznapjain.
Utolsó post: Filmek Legújabb tagunk: Yoco Legutóbbi bejegyzések Olvasatlan hozzászólások
