Böngészés: Versek

Ezüstös keretből kiugró kis majom, aranyozott fésűvel vakarja fejét. Siralmas énekét dühösen hallgatom, ordítozva öklendem fel furcsa nevét. Lemondó orcával…

Tovább olvasom

Akkor most bevallom neked, szeretnék megint nevetni, de igazán, tiszta szívből, a jókedvben hemperegni. Úgy adnék belőle másnak, kiken a könny otthont talált, lennék bóbitás madárka, mely eljátssza az ég dalát. Igen, vágyom a derűre, amikor a lelkem kacag, úgy, mint egy önfeledt gyermek, ki elbújt az asztal alatt. De találjon meg valaki, ne maradjon

Tovább olvasom