Zenesarok

Válasz #2210 számú hozzászólásra :
Vagyis....? Neked e műfajok jönnének be? jönnek be?

Válasz #2206 számú hozzászólásra :

Öööö... sehogy A discoban általában nem rockot, warrior metalt vagy szimfonikus zenét nyomnak, ha mégis előbbi kettő közül egyiket, akkor meg már rég veszélyes ott tartózkodni

Péntken volt nálunk a "szecskaavató" után egy suli-buli szerűség... Ahol az előző két évvel ellentétben alig voltak....nagyon nem ragadta meg se engem se a töbieket az ottani DJ... Ti, hogy álltok a diszkóval?

Válasz #2192 számú hozzászólásra :

Bár nem készülök pszichológusnak

Válasz #2187 számú hozzászólásra :
Lehet...

Válasz #2179 számú hozzászólásra :

Hát... lehet h nekem közrejátszot apám viselkedése is... pl. az ő zenéjére nem tudok előítéletek nélkül tekinteni, és lehet h ez vonja maga után a többit... :\

Látom, a Queent Ti is szeretitek, vagy legalábbis ismeritek. Magyar rock? Szintén 80-as évek? Mondjuk Nagy Feró. Vagy Edda, esetleg Lord. Ilyenek. Külföldi Pop: Whitney Houston, Michael Jackson...mi van még...Prince, Aha, Depeche Mode, ilyenek jutnak eszembe.

Egyik nap hallottam, hogy a mai generáció pld nem ismeri fel a régi nagy színészeket....vajon így van ez a zenében is?

Crystalheart! Itt szeretnék reagálni az esszémben írt hozzászólásodra!

Előítéletek mindenkiben vannak... de a zene nem erről szól, ott nem az embert nézed hanem annak a zenéjét!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Most ennyit írnék először is....

Most tettem töltöttem fel annak a diavetítésemnek a szövegét melyet a Queen emlékéra (vagyis Freddie Mercurí emlékére....) és most hogy ennyit beszélünk róla...nos hát olvassátok el ha érdekel tieteket....

Válasz #2163 számú hozzászólásra :

Na ja, Queen... Ez személyemnél egy jó ellenpélda arra, amit az előző hsz-omban írtam. A zenével nem lenne amúgy semmi bajom. Csak ugye a Queenről rögtön az jut eszembe, miért is nincsen ma is Queen... :S

De vonatkoztassunk el ettől - elég sok régi számot biztosan mindenki, de legalábbis majdnem mindenki hallott már. (Attól, hogy a 80as évek végén születtem, még hallhattam azokat a zenéket )

Én aszondom, magyar ősrock rulez (Tudjátok, amit a sok tízezer csöves ijonc per koncert hallgatott többek közt :P)

A QUEEN a rock nagyjai, a rock-történelem legendái...tagjai híresek, nevesek, 'királyiak' helyesebben fogalmazva 'fenségesek...'

Természetesen nem azt állítom, hogy ők a rock-királyai mert mindenkinek mások a kedvencei...de azt nem tagadhatjuk le, hogy a QUEEN felejthetetlent alkotott...

Bár Ti még fiatalok vagytok ahhoz, hogy emlékezzetek a 80-as évek zenéjére, és nem szertnék átmenni a "bezzeg az én időmben"kezdetű mondatokra, de valahogy az az érzésem, hogy akkor jobb igényesebb volt a zenevilág. Most a legtöbb előadó már csak arra hajt, hogy ha már nemtud énekelni, vagy nem túl kifejező a szöveg, legalább legyen szexi, és majd arra buknak a tinik. Bár van aki fenn tudott maradni, pld: Madonna. Bár szerintem az utóbbi időben túlzásba viszi a dolgot. De szerintem a Queen számokat mindenki ismeri. Erről mi a véleményetek?

Hát én speciel nem szoktam azon filózni, vajon az adott zenekar mennyire hoz újat vagy vajon hogy éreznek a zenét illetően (aki zenél az már csak szereti amit csinál) vagy hogy ez éppen művészet-e... Az érdekel, hogy az adott szám tetszik-e. A playlistem sem előadók szerint áll össze, hanem összedobáltam vagy 100 kedvenc számot. Mindenhonnan. Van abban komolyzene, filmzene, játékzene, rockopera, musical vagy épp warrior metal. Albumonként sem minden szám, csak egy-kettő, mert a többi egyszerűen nem tetszik. (Ah, nekem nem lehet olyan együttest mutatni, ahol ne találnék olyan számot, amire aszondom, hát ez nem sikerült épp... :D) Van olyan együttes, amelyiknek bizony összesen egyetlen száma tetszik csupán, nevezetesen a Godsmack-től az "I stand alone", ami a Prince of Persia: Warrior Within zenéje.

Ja és persze a Happy Tree Friends főtémája is ott figyel mindig ;D ;D

Itt sokáig "vitázhatnánk" , hogy ki(k) is az igazi művész(ek)!
Mindenkinek meg van a saját művésze, a saját értékrendje szerint...és ebbe beletartozik a mulatóstól kezdve a rap-ig...

Válasz #2143 számú hozzászólásra :

na hát azért nem csak ez a két "igazi művész" van. Bár ez az a kettő, aki nekem is először jut eszembe, de ne ítéljük el emiatt a többit, aki próbálkozik. Szerintem minden olyan együttesnek gratulálnunk kell, aki nem azét csinál zenét, hogy elismerjék, nem is azért, hogy sikeres legyen, hanem mert szereti... és csak ez számít neki. Aki ilyen, az már fél sikert elért, függetlenül attól, hogy mit tett. A kispál és a Nirvan ismert. Róluk tudták az emberek, hogy miért zenélnek. De egyszer érdeklődj, járj nyitott füllel, és meghallod az igazi ismeretlenek szívéből megnyilatkozó zenét... ez felér egy újjászületéssel.