Nem is tudom, hogy mit írhatnék magamról.

Édesanyám szerint már kisgyermekkoromban történeteket alkottam, írtam, amire én őszintén szólva nem igazán emlékszem, de úgy látszik, már akkor érdeklődtem az írás, és a vele járó művészi, szellemi kibontakozás után. Ez leginkább akkor jelent meg, mikor már saját magam is megtapasztaltam az olvasással járó örömöket, ami által fantáziám, képzelőerőm egyre jobban bővült. Végül korai kamaszkoromban, olyan 13-14 évesen, eldöntöttem, én író szeretnék lenni. El is kezdtem eme mesterséget, s eleinte csupán rövidebb történeteket írtam. Sajnos voltak kisebb-nagyobb hullámvölgyeim, így nem mondhatnám, hogy sokat tettem le az asztalra ezen a területen. Mostanra viszont eldöntöttem, igenis szeretnék ezzel foglalkozni, s most mindent megteszek azért, hogy másokat szórakoztassak műveimmel.

S hogy miért szeretek írni? – kérdezed. Talán azért, mert ezáltal én magam is egy olyan világba kerülök, ami kiránt a valóság alkotta szürkeségből, s egy időre nem kell foglalkoznom azzal a nehéz és szövevényes jelenéssel, amely mindennapjainkat átszövi. Ezt az érzést szeretném átadni másoknak is, valamint hogy ők részesüljenek abból a nagyszerű élményből, amit a fantáziavilág képes nyújtani. Olyat akarok alkotni, ami gondolkodásra, érzelmekre készteti az olvasót, s ami után olyan benyomással teszi le a könyvet, hogy nem hiába kalauzoltam el őt abba az adott világba, melyet alkottam.

Nagyon remélem, hogy mindenki tetszését elnyerem majd írásaimmal, hogy ők is azokkal a tapasztalatokkal lesznek gazdagabbak, melyet csakis az írás és olvasás képes adni.