Soha nem szerettem a bemutatkozásokat…
Ki is vagyok én?
A közhelyek ellen, akkor legyen egy kicsit rendhagyó módon és a honlaphoz illően versben:

Az vagyok, aki vagyok.

Néha a hulló őszi falevél a szélben…
Néha a szél maga, vagy fény a sötétben…
Talán mester, de leginkább tanítvány…
Nyilas nyugati égen, keleti naptárban Sárkány…

Vagyok minden gyilkos és minden áldozat…
Vagyok a vadászó ragadozó és a vad…
Káprázat-börtönben a börtönőr és a rab…
Az alkimista és Athanorjában a fortyogó anyag…
A kovács és annak üllőjén az izzó vas…
A paradoxonok álmodója és megoldója…
A színpompás mandala és megrajzolója…
A Világfára vésett rúna és felrovója…

Vagyok az ember aki nem féli a halált…
Ki eldobja álarcát, elrontva a Karnevált…
Ki gyémántjogarával átvágja a spirált…
Átvágja, és szélbe szórja a homokmandalát…

Egy egyszerű ember, kit senki sem ismer…
Nem rettentő démon és nem is fenséges isten…
A Megvilágosodás vágyója, keresője és kutatója…
Önnön lelkének felemelője és megváltója…

Szeretem az igényes fantasy és sci-fi irodalmat a misztikumot és hiszem, hogy az ember egyik legfontosabb feladata önmaga és más emberek nemesítése, fejlesztése.