Válasz Rozália (2007-06-25 09:58:17) hozzászólására:
Tudod, az a baj, hogy már azokat a csatornákat is kilőttük a tévéből, mert ott is az a menő, hogy a vadállatok hogyan ejtik el áldozataikat, és ezt lassítva többször is bemutatják, kezd annak is bulvárszaga lenni. Csak az az érdekes, ahol folyik a vér, meg a tragédia, no és a szex...
Válasz artur (2007-06-23 12:20:07) hozzászólására:
Van benne valami, ugyanis néha teljesen ledöbbenek az állatok brutalitásán. Ami persze csak emberi szemszögből tűnik kegyetlenségnek, hiszen az oroszlánt az ösztöne hajtja(éhség), hogy széttépje az őzet, nem az erőszak szeretete. Viszotn néha nagyon sokkoló látványt nyújt.
Válasz Rozália (2007-06-23 11:16:52) hozzászólására:
Az nem horror film, hanem ismeretterjesztő előadás, csak túl jól sikerült.
:-)))
Válasz Crystalheart (2007-06-22 17:58:13) hozzászólására:
Nem véletlenül szól sok horrorfilm hangyák támadásáról.
Válasz Rozália (2007-06-22 17:48:15) hozzászólására:
Jaja, bár én csak beleléptem 😛
Erről jut eszembe, a vöröshangyáról. Van ugye az erdei vöröshangya, legtöbször mezőn meg kertben lehet látni.
Na ennek a katonái kb ugyanilyenek, csak nagyobb és hegyesebb csáprágójuk van és full vörösek. Nálunk a kert szélén van egy olyan boly, ami hadjáratozik! Komolyan, eddig csak természetfilmekben láttam hasonlót. Akár heti több alkalommal is útra kél a többszáz fős had, megtámadnak más bolyokat, de nem ám kinyírják őket, hanem ellopják a bábokat! Arra való a nagy "agyar", hogy biztosan fogják azokat. Beszaladnak a lyukba, és annyian egyszerre, hogy a másik bolybélieknek esélye sincs túl sokukat megfogni. Gyakorlatilag az egész környéket kihasználják így - és kordában tartják nekünk őket, nem szaporodnak el ;]
Válasz Crystalheart (2007-06-22 17:31:18) hozzászólására:
Vöröshangyabolyba ülni sem túl nagy élvezet, már volt benne részem. 🙂
Válasz Gunoda (2007-06-22 16:09:46) hozzászólására:
Hát nem csoda, amilyen gyakoriak - én nem győzöm őket irtogatni itthon meg a környéken, de idén már egészen lecsökkent a számuk. Van egy piretrines hatóanyagú porzószer, amit este szórok rájuk (igazi kommando akció), meg van ez a 3 m hatótávolságú spriccelő is az extrém helyzetekre, csak az hamar kifogy. 😀 ;]
Válasz Crystalheart (2007-06-21 22:52:18) hozzászólására:
Hú, de durva! Úgy látszik, darazsas története mindenkinek van...
Válasz Zöld Zsázsa (2007-06-21 19:29:14) hozzászólására:
Hehe. a mezőn öcsém pár éve íjászkodás közben (homemade íjjal persze) találkozott össze pár agresszív darázskával. Az szép volt, mert az a hülye ott kalimpált és csak felidegesítette a rovarokat ahelyett. hogy elfutott volna. De ott volt mellette a másik öcsém is... Csak ő kisebbeket kapott. Én rohantam be hozzájuk, és löktem őket ki a támadó rajból. 😀 Néhány engem is megtámadt, az egyik rátapadt az arcomra, hát olyat sóztam a saját pofámra, hogy beleszédültem - de a kis szemét is megdöglött. Viszonylag kicsi csípáseket kaptam, pláne nagyobbik öcsémhez képest, akinem totál eltorzult a feje. Két durva volt, egy a fülén, meg egy a felső ajkán. Mindkettő egy bazi nagy mogyorónyira duzzadt. 😀 Vicces volt :PPP
Válasz Zöld Zsázsa (2007-06-21 19:29:14) hozzászólására:
Uhh, ez több, mint kellemetlen... Talán nem véletlenül utálom a számháborút! Megboldogult úttörő-koromra emlékeztet. Brrr... :S
Egy táborban pár éve egyik kissrác számháború közben belecsüccsent a darázsfészekbe... véletlen még video is van róla, szegény kölyök nem elég, hogy kórházba került (nővérével voltam jóban, beszélgettünk: -Egyébként hol az öcséd? (mert nem láttuk már egy ideje) - mire ő, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne:- Kórházban!) - - még mindennek tetejére a tábortalálkozón mindenki rajta röhögött...
Válasz Velencia (2007-06-20 17:10:38) hozzászólására:
Hehe, ez az igazi bosszú! 😀
Válasz Velencia (2007-06-20 17:10:38) hozzászólására:
Egyébként a forró tea nagy melegben is jó, állati nem?:-)))
Brrr! Utálom a darazsakat! Rohadtul fáj a csípésük.
Válasz Poppy (2007-06-19 23:22:11) hozzászólására:
Tavaly a mi udvarunkat is megszállták a darazsak, de mire a szakember megérkezett, a raj elvonult.