Pl... halál? 🙂
(Itthon érzéketlennek tartanak, mert nem szokásom siratni.)
Szó se róla, a szerelmi bánat az kemény dió. Mondjuk rajtam speciel legjobban az látszik meg (őrjöngök), ha valami munka nem sikerül, vagy valaki akadályoz benne.
Igen, Crys! De van olyan esemény is az életünkbe, ami nem mindennapi,
és rettentően tud fájni. Annyira, de annyira, hogy bele tudna szakadni a
lélek. Nagyon nehéz kikászálódni belőle!!
Ám azért van a Napvilág és a benne lévők, hogy segítsenek.
Hanga! megengeded?
Hanga, egyik alapelvem nekem, hogy a velem történt dolgokat is tudjam tárgyilagosan kezelni, azok sem más események, mint a többi.
Hanga, ilyet le se írj! Menjünk má lelkizni!!!
Brúnó, én próbálnék, de nem megy, Kinivel azonos lelkek vagyunk, nálam is az őszinteség az igazi emberi mérce, Crys, biztos igazad van, egy kivülálló valós tényeket lát, én meg el vagyok vakulva, talán, Rozália, köszönöm ezt az ebhűséget. Nélkületek már lehet, hogy tényleg egy alagút vagy egy vonat alatt lennék.
Hanga, a beomlott alagút alól is ki lehet mászni. Főleg, ha van egy jó mentőkutya. Azok vagyunk mi.
+b
×_×
Ami nem öl meg, az erősebé tesz. Sokan mondták egymástól függetlenül, már sokszáz évvel ezelőtt is. Annyiban pontosítanám, hogy ez különösen igaz a nem fizikai sérelmekre. 🙂
Igen, néha rossznak kell lenni, a jók mindig csak pofára esnek... De én úgy gondolom, inkább őszinte leszek, mint hazug és emiatt minden összejöjjön... :O
Akkor rosszalkodj kicsit, azután meg írd le a bulihuligánokba, vagy esetleg "egy mondatban".
:-)))
Brúnó, akkor én szeretnék egy kicsit rossz lenni, hogy ne kelljen ennyi bajjal megküzdenem, mert ez így nem fair.
Abszolut egyet értek, egyáltalán nem az életkortól függ, hogy
különböző dolgokról mi a véleménye az embernek.
S ahogy a hozzászólásokból, megjegyzésekből kitűnik, Crys ...
a korodhoz képest sok jó "meglátásod" van, ami ebben a korban nem
gyakori.
Művésznő! Mindig a legjobbakat bántják. Az élet már csak ilyen. Arra méri a legtöbb megpróbáltatást, aki meg is tud vele küzdeni, vagyis, aki nagyon jó ember.
Crys! Attól még lehetsz nagyon bölcs, lehetnek nagyon jó meglátásaid. Ez nem korfüggő dolog.
Nos, a csalódás az egy olyan dolog, amit meg kell tanulni elfogadni, tenni úgysem lehet vele semmit. Jójó, tudom, mondom én itt, a rengeteg megélt évemmel...
Az én alagutam sajnos úgy tűnik, beomlott. Én még ekkorát nem csalódtam életemben, ez egy akkora pofon volt, amitől még évek múlva is cseng a fülem. És a lelkem. Nem tudnék most nektek olyat mondani, amitől az élet szép.