Az élet igenis szép

Június elsején Telihold lesz! (Nézze mindenki és ossza meg velem az örömöm, még ha olyan távolról is.) Számomra ez az az égi tünemény, amire mindig várok, hogy láthassam, és amit mindig megállok csodálni. És összekötő kapocs is, gondolati szinten persze, hiszen tudom, hogy mások feje fölött is ott ragyog, és vigyáz azokra, akik fontosak nekem. Ugyanazt a Holdat látjuk (innen Európából legalábbis :P)
A Királytáborban (amiről már egy csomót meséltem mindenkinek, sok szerencsétlen, aki kénytelen volt meghallghatni) úgy hívják a Birodalmat, hogy Aqiullon, a Telihold Országa - ez külön öröm volt. Az utolsó nap ezekben a táborokban mindig a Holdünnep. (Csodaszerű élmény...!)

Válasz Linglin (2007-05-19 21:46:03) hozzászólására:

Jaja, párszáz év, és kezdhetünk is kolonizálgatni az univerzumban, bolygókat robbantgatni, meg efféle jó kis humán természetből fakadó dolgokat ;Đ

Válasz Zöld Zsázsa (2007-05-19 14:11:29) hozzászólására:

(A tánc - már a latinabbik fajta - az számomra egy olyan elfoglaltság, amit nézni félig csodálatos, félig röhejes 😀 Ki lehet találni, melyik fél mi. :D)

Az élet szép... A zene is szép...
Aki repülni akar, hallgassa meg a Lamb Gabriel című számát...
Repülni tudni kell.
Felszállni a földről, fel, egészen ki a galaxisból!
A csillagászat ezt az élmény megadja nekem..
Gondolkoztatok már azon, hogy az univerzum (a tudomány mai állása szerint) VÉGTELEN???
Aki szomorú, csak gondoljon bele.. Csillagok porából vagyunk..
Az aranygyűrű az ujjadon, vagy a fülbevaló, a nyaklánc, az ARANY, nem a Földről származik.. Évmilliárdokkal ezelőtt keletkezett egy csillag belső magjában.. A csillag felrobbant, és valamiféle úton-módon az univerzumot átszelve a Földünkre is elérkezett ez az anyag..Fantasztikus.. És most itt van az ujjadon..

Vagy, ha ez nem elég, akkor csak nézzetek fel az égre.
Aki elég távol van a várostól, és ha elég tiszta az ég, az láthatja akár a Tejutat is, ami a mi Galaxisunk pereme, igen, szabad szemmel láthatjuk a galaxist amiben vagyunk!
Vagy a Rák-ködöt! Egy gyönyörű, színes köd, amelynek a belsejében CSILLAGOK KELETKEZNEK!

Aki még mindig szomorú, csak nézzen fel az égre, és gondoljon bele, mennyi kimondhatatlan csoda van az univerzumban, és ehhez képest, amit problémának érez, egyszerűen eltörpül.
Mert rá kell ébredni, hogy a létezés nem csupán belőlünk áll, az élet nem csak körülöttünk forog, és nem is csak az emberek körül, és nem is csak a Föld körül, és nem is csak a Mi Galaxisunk körül!
Akinek tetszik, hát gondoljon Istenre, aki talán teremtette ezt az egész csodát, Vagy mindenki a Maga Istenére, vagy a Maga Univerzumára, vagy egyszerűen csak a látható és tapasztalható világ semmivel le nem írható voltára, arra, hogy tőlünk függetlenül működik csodálatra méltó módon ez az egész metafórikus, szimbolikus építmény, ez az urolérhetetlen csoda,
MAGA A LÉTEZÉS,
és az a csoda, hogy én, TE, létezőnek érezhetem/D magam/D, és ezen egyaltalán elgondolkozhatunk!!!

Hát hallgatsd meg a Lamb számát, és tanulj meg perülni!!!
Keress most rá google-on az UNIVERZUMRA! Csak annyit írj be: HUBBLE (ez az űrteleszkóp neve, amely fényképezi a világunkat),
nézd, nézd a képeket, hallgatsd a zenét, dőlj hátra, csukd be a szemed,

ÉS SZÁLLJ!
REPÜLJ!

Olvassák és dícsérik a frissen feltett regényrészletemet. Depi-űzőnek tökéletes!

Az élet nagyon szép volt például múlt szombaton este, amikor táncoltam...! A tánc számomra a tökéletes egyesülés a zenével, a mozdulatok művészi fimomítása, emellett ritmus és lendület. Ajánlom mindenkinek, aki egy kis színfoltot szeretne a szürke hétvégékbe 🙂 mert ez aztán tényleg A SZOMBAT ESTI LÁZ! 😀
(És ma is megyek...! Nagyon jó.)

Válasz Crystalheart (2007-05-18 11:05:30) hozzászólására:

jaj, ne térjünk el a témától, mert megszidnak a szerkesztők:))
de tényleg, ide pozitív történetek kellenek... bár, igaz, ami igaz, nevetni lehet rajta :)(tudom, neked nem volt vicces, de néha az ember kínjában is vigyorog)
Crys, neked majd nyitunk egy "peches vagyok" fórumot...:)

Válasz Ormi (2007-05-18 10:59:26) hozzászólására:

A történelemmel nekem nincs különösebb gondom, mert a tanárunk nagy jófej, folyton röhög az osztály az óráin, és jól is magyaráz. Szeretem is a törit. De érettségi középszinten arra alapoztam, hogy a feladatok 3/4ede úgyis az atlaszra fog alapozni. Úgy is lett. Én meg itthonhagytam az atlaszom. 😀

Hát, ha már töri...
Anno, gimis koromban hogyúgymondjam úúúútáltam a történelmet, a sok évszámot és adatot, unalmasnak, száraznak gondoltam, no meg teljesen feleslegesnek is. Persze ezen ellenszenvről nagymértékben tehetett a történelemtanárnőm is. Finoman szólva nem voltam a kedvence, négy éven keresztül piszkált töriórán... No, aztán eljött az érettségi, én készültem ugyan a tételekből, de már előre féltem, mi lesz.
No aztán az lett, hogy az érettségielnök a szokásos dícséreteknél (minden tárgynál felsorolta, kik teljesítettek különösen jól) engem is megemlített - persze történelemből. Ekkor jöttem rá, hogy talán mégsem bennem volt (csak) a hiba 4 év alatt. És igazából ez segített abban, hogy "leválasszam" a történelemről, mint tudományról az én tanárnőmhöz fűződő rossz viszonyomat, és rájöjjek, a történelem izgalmas és érdekes (persze azért az évszámokat azóta sem tudom megjegyezni sajnos)

Válasz Crystalheart (2007-05-18 09:27:10) hozzászólására:
Töriből annak idején pótlóztam, mert én hülye azt mondtam el, amit a nagypapámtól hallottam, és nem azt, amit a könyvekben leírtak, hehehe.

Hmm, én a "rossz" dolgokhoz szinte hozzászoktam, és már tudom, hogy minden csak viszonyítás kérdése... 😀 Persze tudom, hogy rossz, de a velem történt rossz dolgokkal is nő a tapasztalatom, talán még jobban, mint a jóknál - ez pedig igazán előny és jó 🙂

Hmm.. hogy mondjak valami jó eseményt is... hmm.. ehh... öhh... izé...
Jók lettek az érettségi írásbelijeim. Na jó, a törin kívül, mert az nagyon gagyi lett 😀

Válasz Arnodre (2007-05-17 21:18:11) hozzászólására:
Ez kissé lehangolóan hat, de egyet kell értsek veled, mert én meg úgy gondolom, mint a közmondás, minden rosszban van valami jó. A te esetedben a robbantás a rossz, a jó mégis az, hogy csak kettő. Most csak ennyi jutott eszembe, majd később írok konkrét esetet is.

nos... én mindig arra gondolok, ha valami rossz történik, hogy lehetne 2szer rosszabb is... pl.: ha volt két robbantás, lehetett volna 4 is, úgyhogy inkább hallgassunk, aztán takarítsuk a romokat...