Helyesírás

Válasz Artúr (2013-01-18 19:31:05) üzenetére:

Artúr, totál kész vagyok a humorodtól!

Válasz Artúr (2013-01-18 19:31:05) üzenetére:

meg a plafon 🙂

(plafond)

Válasz Don Paco (2013-01-18 18:50:48) üzenetére:
Pedig akár abból a kifejezésből is következtetni lehet arra, hogy mit jelent, ha azt hallani, hogy:
"Csűrd alá a kormányt, mert jön a kanyar!"
Ha már idegen nyelvről is esett pár megjegyzés, a legszebb francia szó a demizson.
🙂

Válasz Don Paco (2013-01-18 18:21:40) üzenetére:
Az Egyesült Államokban pedig nagyon népszerű az ichi-bichi, amit a bevándorolt magyaroktól vettek át. Ici-pici hazánk mindenütt jelen van.
🙂

Válasz Finta Kata (2013-01-18 17:59:23) üzenetére:

Bocs Kata, de a két felhozott példádnál jó helyen van használva a szó, erre reagáltam. Példáidból nem derült ki, hogy hol mindenhol használják rosszul.

Pontosan így van, nem csak másoktól vettünk át, a mi szavainkat is nagyon sokan használják.
Gyűjteményem van – szinte hihetetlen, hogy a világon található népek-nemzetek nyelvében rengeteg magyar, nálunk is élő-használatos kifejezéseket használnak: településekre, hegyekre, és egyéb cselekményekre is… Összesen 9, A4-es oldalon van felsorolva abc-rendben, Afganisztántótól Új-Zéladndig, szinte hihetetlen.
Akit érdekel, szívesen elküldöm neki, ha megadja az e-mailjét.

Kata, én értem, mit mondasz és egyet is értek a mondandóddal, ugyanakkor a Tesco példáját azért nem tartom szerencsésnek, mert ott pont illik hozzá az "online". Hogyha azt írták volna "érkezik az online Tesco" helyett, hogy "érkezik az internetes rendeléssel rendelkező Tesco", akkor az internet szóba lehet belekötni. Persze lehet tovább cifrázni: "érkezik a világhálón keresztüli ételrendelést biztosító vállalat", de azt hiszem, ez már szükségtelen csűrés-csavarás.

Szusi jól beszélt, az "online" egy szakkifejezés, amit világszerte elfogadnak, használnak. Ugyanúgy nem mindenki érti, ahogy a magyar szakmaibb szavakat. Ott van példának a "csűrőlap". Nem hinném, hogy tízből egy-kettőnél többen kapásból rávágnák a jelentését. Pedig magyar.

Amikor inas voltam, csodálkoztam, mennyi szerszámnak van német eredetű neve. Duplaspitz, gansfuss, haarzieher, és a többi, és a többi...

Mindezzel nem a nyelvünk védése ellen vagyok, én sem szeretnék eszperantó-világban élni 🙂

Artúr, azért az angolok is tudnak színesen, körülírva fogalmazni, csak nem ez az irodalmi stílus jellemző rájuk, az utca embere egyszerűsít a végletekig. Nem hiszem, hogy lenne még egy nyelvterület, ahol annyi rövidítés fordul elő, mint az angolszászban. Mindemellett a magyar biztosan színesebb, a szlávoktól, németektől, törököktől rengeteg kifejezést vettünk át.

Kevesebben tudják, de nem csak vettünk, adtunk is. A magyar "kocsi" szót elég széles körben használják más nyelveken is, angolul coach, németül kutsche az autóbusz, mindkettő tőlünk ered.

Válasz Artúr (2013-01-18 17:55:37) üzenetére:

Pontosan erről van szó. Sok idegen szót elfogadva, mi, amikor átvettünk, gazdagodtunk egy-egy szóval. Viszont azt mi nem csupán egy kifejezéssel tudjuk leírni, értelmezni. Nálunk lehetőség van arra, hogy megválasszuk, abban a környezetben melyik fejezi ki jobban a gondolatainkat.
Artúr nagyon jó példát választott, ami kifejezi, mennyivel gazdagabb a magyar szókincstárunk, mint pl. – ebben az esetben – az angoloké.

Válasz szusi (2013-01-18 17:01:19) üzenetére:

Tévedések elkerülése végett, én meg tudom keresni bizonyos szavak jelentését, ha érdekel. az említett szóra is azért kerestem rá a google-ban. Én nem erről beszéltem. A Judit által írt szót és az online szót azért hoztam össze, mivel már annyira divatba jött mindkettő, hogy mindenfélére azt használják, nem csak arra, mire vonatkozhatna, s olyan helyen is olvastam már, ahová igazán nem illett - volna. Sokan azért veszik elő, mert mindenütt ezt hallják, mert divatba jött, s azt hiszik, mindenhol csak az a "menő!" - s azt hiszik, mert idegen szó, okosabbnak látszanak, mint ha magyar szóval fejezik ki magukat.

Válasz Don Paco (2013-01-18 16:20:15) üzenetére:
Ha egy szóvak ki lehet fejezni a körülményes meghatározást, akkor mindenképpen be kell olvasztani, meg kell fogni a szót. A magyar nyelv éppen ettől olyan gazdag. Az évszázadok során beolvasztott szavakkal csak mi nyertünk. Ha majd azt a körülményes meghatározást többször akarjuk használni, akkor fog igazán jól jönni, ha van arra többféle kifejezés. Például irodalmi szövegben. Most vegyétek úgy, mintha az alábbi szöveg angol volna:
"John éppen online volt az internet egyik portálján. Megnézte az online tagokat. Tudta, hogy a fórumokhoz csak az tud hozzászólni, aki online."
Sok a szóismétlés, ami zavaró. Magyarul sokkal színesebben is fogalmazhatunk.
"John éppen online volt az internet egyik portálján. Megnézte a portálon éppen ott tartózkodó tagokat. Tudta, hogy a fórumokhoz csak az tud hozzászólni, aki éppen jelen van az oldalon."
Nos, ki nyert plusz szót? Az angolok, vagy mi magyarok?

Válasz Finta Kata (2013-01-18 15:05:47) üzenetére:
Kata, azt gondolom, hogy az általad felvetett probléma, nem teljesen azonos a T. Pandur Judit által leírt gonddal. Ugyanis az online, egy számítógépes fogalom. Mondhatom úgy is, hogy szakszó. A világon mindenhol ezeket a szavakat használják a felhasználók. A legelterjedtebb az e-mail. Az indul az online Tesco, az azt jelenti, hogy a számítógépen keresztül lehet a Tescotól árut rendelni. Persze viszonylag komplikált módon le lehetne fordítani a szót magyarra is, de a számítógépes „világban” ez a szó mindenhol ugyanazt jelenti, így egyszerűbb a számítógépes kommunikáció. Ilyen szó a link(ajánló) is, ami szintén a főoldalon található, csak feltételezem, hogy a link jelentését ismerted az online-ét pedig nem. Aki számítógépen „dolgozik” az előbb- utóbb megismerkedik ezekkel a kifejezésekkel.

Válasz Don Paco (2013-01-18 16:20:15) üzenetére:
Az mind igaz, amit elmondtál. Tudom, sok olyan szó van, amelyek idegenből jöttek át, s megismertük, elfogadtuk, használjuk.
Én is megértettem, amikor már kinyitottam itt, az online tagok helyét! Itt mit jelent az onlein. Azonban meg lehet nézni a példámnál, hogy egészen más a jelentése, és mindenütt más-más, amelyekre sokkal jobb magyar szavakat lehetne használni.
Nem én találtam ki, hogy idegen nyelveknél lehet inkább megfigyelni, hogy ugyanazt a szót sokfelé használják, míg nálunk mindegyikre külön-külön több szó is alkalmas.
Én azt kifogásolnám, hogy egy-egy áthozott idegen szót mindenki, mindenre, csaki azt használja, mert divatos lett, s az embernek már a könyökén jön ki...

Válasz Finta Kata (2013-01-18 15:05:47) üzenetére:

Én ugyan nem vagyok hozzáértő, ellenben véleményem az van. Úgy gondolom, vannak kifejezések, amiket nem, vagy csak körülményesen lehetne a magyar nyelvbe átültetni. A múltban is olvasztottunk be a nyelvünkbe idegen szavakat és a jövőben is fogunk, ettől még nem feltétlenül korcsosítjuk a magyart. Bank, slusszkulcs, mobiltelefon, internet, azt hiszem, napestig lehetne sorolni az változtatással, illetve változtatás nélkül átvett kifejezéseket.

Az online annyit tesz, a "hálózaton jelen lévő".

Akkor miért kell nekünk idegenből behozott szavakat használni, amikor nálunk jobb és több kifejezést találhatunk ugyanarra tevékenységre, gondolatra, stb.
Szerintem mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy mint írással foglalkozók, figyeljünk ezekre a jelenségekre, mivel a kevés szókinccsel rendelkezők ilyenek terjedésével elszegényítik a magyar nyelvet, s mivel az ország állampolgárainak csak kisebb hányada tanulta pl. az angol nevet, nem is értik, mit takarnak a divatos kifejezések.
Még itt, a Napvilág oldalán is találni olyan szót, amire jobb magyar kifejezést lehetne találni. Sokáig nem tudtam, mit takar fent, jobbra az a kifejezés: „Online tag”, ezért sokáig nem is nyitottam meg.
Érdekelne a hozzáértők véleménye.