Jó könyvek

Háy János: A gyerek
Tökéletesen bemutatott életképek sorozata. Elveszett emberek, elveszett sorsai. Úgy tűnik minden szép és jó, de mindig jön egy pofon az élettől. Miért? Mert nem voltunk elég bátrak, mert nem voltunk elég önzetlenek, mert nem voltunk azok, akik elhiszik, hogy vihetik valamire.
Röviden így lehet jellemezni ezt a mesteri módon megírt kortárs irodalmi gyöngyszemet.

Üdvözlettel:
Sanyi

Válasz Linglin (2007-01-25 14:40:29) üzenetére:

Az irodalomnak ezek is fontos alkotásai, ebben én is egyetértek. Pont a napokban hoztam ki Homérosz Odüsszeia c. könyvét. Teljesen más a hangulata, mint a mai regényeknek.

Válasz demtam (2007-01-24 10:22:22) üzenetére:

A Delfin könyvek közül én is sokat olvastam gyerekkoromban, és még ma is előeszem némelyiket, ha olyan hangulatban vagyok.

Cronin: Réztábla a kapu alatt

Regényének főszereplője, dr. Adrew Manson, friss dimpomával a zsebében érkezik Skóciából a walesi bányavidékre. Hamar ráébred, hogy elméleti képzettsége veszélyesebb, mintha teljesen tudatlan volna, ezért igyekszik minél több tapasztalatot szerezni s a gyakorlatból tanulni, hogy igazán jó és hasznos orvos váljék belőle. Segítségére van ebben áldozatos felesége és egy hányatott sorsú kollégája is. Hét esztendővel később Londoban találjuk – ahol megszédíti az anyagi gyarapodás lehetősége. Amit eddig elkerült, holott megkönnyítette volna helyzetét: feladja az elveit. Türelmesen hallgatja a gazdag hipochondereket, és észre sem veszi, hogy a valódi betegek számára már nincs ideje. A jómód felé vezető erkölcsi züllés útján egy tragédia állítja meg. De idejében-e? Minden idők egyik legsikeresebb bestsellerét veheti – ismét – kezébe a magyar közönség.

Válasz Aurora (2012-08-27 18:34:16) üzenetére:

Hasonló témájú könyv, szintén nagyon jó: Waris Dirie: A sivatag virága

Válasz szekelyke (2007-01-14 17:15:08) üzenetére:

Stephen King nekem is a kedvenceim között van. Legjobban A Mágus, és a Rémület a sivatagban tetszett tőle, de nagyon jó még a Cujo, a Boszorkánylány, Tom Gordon, segíts... az Álomcsapda annyira nem jött be.

John Bul Dau, Sweeney:Istennek elege lett belőlünk - Egy szudáni elveszett fiú emlékei

A szudáni "elveszett fiúk" egyike, John Bul Dau mindössze 12 éves volt, amikor a polgárháború feldúlta a falut, ahol élt, és szilánkjaira zúzta a dinkák pásztorkodásra és mezőgazdaságra épült ősrégi társadalmát. John visszaemlékezése a dinkák között töltött gyermekkorára bemutatja az afrikai életformát és értékeket. Beszámolói a nehézségekről, éhezésről és a háborúról az emberi ellenállás és jóság bizonyságai. Gyakran humoros történetei az amerikai élethez való alkalmazkodásról pedig emlékeztetnek arra, hogy békésen is áthidalhatók kulturális különbözőségeink. Csendes büszkesége, igaz alázatossága, mély komolysága, kivételes bátorsága minden olvasót lenyűgöz.

Válasz Summer (2012-07-31 21:04:38) üzenetére:
Tényleg jó könyv lehet. Nekem már ajánlották mások is.

Válasz Francis W Scott (2007-01-13 23:41:56) üzenetére:
A gonosz és a fekete hercegnő az egyik legjobb kötete.

Válasz Aurora (2012-07-30 16:40:33) üzenetére:

Részlet a műből:
"Az erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok…
A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek – keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj – ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát."

Válasz Zöld Zsázsa (2007-01-13 22:30:05) üzenetére:

Cooper Nagy Indiánkönyvéért én is odavagyok, régen éltem-haltam az indiános sztorikért, Karl May is a kedvenc íróim között szerepel, meg Anna Jürgen az Irokézek fia c. könyvével.

Válasz Gunoda (2012-07-27 21:18:26) üzenetére:

Érdemes, nagyon olvasmányos, kalandos történet. Én kb a felétől nem tudtam letenni.

Katerina Mazetti: (svéd írónő )A pasi a szomszédos sír mellől c. 207 oldalas könyvét pillanatok alatt olvastam el, és miközben, hol mosolyogtam, hol harsányan felnevettem, hol pedig megdöbbentem vagy éppen a sírás környékezett, meg kellett állapítanom, hogy az utóbbi idők egyik legérdekesebb és legjobban megírt könyvét tartom a kezemben. A könyv rendkívül szellemes, tüneményesen ironikus, olvasmányos, amellett, okos, őszinte és megindító. Sorolhatnám még a szebbnél szebb és jobbnál jobb jelzőket, de nem teszem. Inkább, innen üzenem az írónőnek: Katerina, lenyűgöztél!

Válasz Aurora (2012-07-25 09:07:47) üzenetére:

Hm, érdekesnek tűnik. Be fogom szerezni.

Eliza Beth: Isteni sakkjátszma – Visszavágó
Ötlet, szellem, mélységes tudás és határtalan mesélőkedv jellemzi Elisa Beth munkásságát. A két Isten-testvér új sakkjátszmába kezd, amelyben a bábuk megint az emberek. Aki olvasta az „Isteni sakkjátszma” c. könyvet, az bizakodhat, hogy most is a jó győz, aki meg nem, az sürgősen olvassa el azt is! Mert megéri.
Az Isteni sakkjátszma – Visszavágó egyenes, de önmagában is élvezhető folytatása az Isteni sakkjátszmának. Visszatérnek az első könyvben már megismert és megszeretett szereplők, de érkeznek újak, akiknek sorsáért lehet izgulni. Birodalmak, népek sorsa dől el, s mi az utolsó pillanatig izgulhatunk, hogy jóra vagy rosszra fordulnak-e a dolgok. Ezt a részt is a pergő cselekmény jellemzi, unalmas leírásokra vadászni kell, mert a fehér hollónál ritkábban fordulnak elő. Ellenben van jóság és kegyetlenség, van szeretet, mely egyensúlyba hozza a kettőt, van szerelem és van háború.