Válasz artur (2007-12-01 09:49:24) hozzászólására:
ezt most nem igazán kenem h hogy jött ide...
de persze azt csípném atomból...
és nem minden érzelmes szám nyálas csak a 60%-uk...
a feketebárányság pedig nem póz hanem állapot...
most pedig mereven elhatárolódom magamtól...:DDD
Válasz Titusz (2007-12-02 11:53:53) hozzászólására:
Köszi Titusz a felhomályosítást, most már tudom írásba adni a családomnak, hogy milyen CD-t kérek karácsonyra 🙂
Igen, Norah Jones - több Grammy díjas énekesnő - egyedi hangzás világgal és szövegekkel... Nekem a "Dont know why" a kedvenc számom tőle.
Válasz Hanga (2007-12-01 21:20:16) hozzászólására:
Csak a nevét hallottam, de az zenéjét nem ismerem.
Ma hallottam egy számot az MR2 rádión az autómban. Nora v. Norah Jones? zeneileg alultáplált vagyok, de nagyon tetszett. Egészen különleges hangulatú zene volt.
A vélemény szabad. A "feketebárányság" meg egy egyszerű póz.
Válasz Tyson (2007-11-26 19:35:21) hozzászólására:
:DDD Ez ugyan a zenesarok, de annyit még kedves Tyson, azt bezzeg csípnéd mi, ha két csaj összebújik, és félúton bevon téged is a játékba? Zenénél maradva, szerinted mitől nyálasak Elton dalai? Szerintem érzelmekről szólnak, és az mást jelent. Ha neked minden érzelem nyál, akkor elég szárazan étkezhetsz.
😀
Válasz Gunoda (2007-11-30 16:50:49) hozzászólására:
Hmm, én olyanokat csináltam, hogy reggel elkezdtem hallgatni fülhallgatóval a mittoménhány tucat CD-mből mondjuk Haydn-t, és öt óra múlva befejeztem, aztán este megint betettem mondjuk a Carmina Burana-t, aztán sorjában Nabucco-t... 😛 Aztán ma már kevésbé szívesen hallgatok olyan megszokott klasszikus zenét, csak néhány kiemelt jelentősségűt. Mint pl. ez itt:
http://www.youtube.com/watch?v=M3DkDxwS6NA
vagy az előbb említett Carmina Burana, vagy az Új világ szimfónia...
Meg néhány szimfonikus filmzenét (Star Wars, Karib-tenger kalózai) és játékzenéket (WarCraft3, Fable) és satöbbi. Itt is válogatós vagyok :))) Persze jónak tartom most is a nagy klasszikusokat, csak a mai szimfonikus zeneontók már jobban ismerik a mai ember vágyait, és mindenáron sokkolni akarják a hallgatóságot. És úgy a jó, ha minél monumentálisabb ;];];]
én sosem bár gondolom ezzel a véleményemmel is egyedül maradok...
lehet átkeresztelem magam "métey" vagy "blackbárány" névre...:D
Válasz Crystalheart (2007-11-30 05:55:07) hozzászólására:
Ne vágj fel annyira, kislányként én is szerettem a klasszikus zenét! :))) Meg most is.
Válasz Hanga (2007-11-29 20:49:57) hozzászólására:
Ja, azt majdnem minden kisgyerek szeretei... 🙂
(Kivéve engem, én sokkal szivesebben hallgattam pl. Beethovent 10 évesen :P)
Megtörvén a heavy metal vonalat, megosztom veletek mai élményemet.
Előrehozott mikulás koncerten voltam két kiskorú leszármazottammal, mégpedig Halász Judit koncerten. Gyerekkoromban imádtam, most meg a gyerekeim imádják.
Hihetetlen az a nő! Túl a hatvanon, túl a rákon, olyan életvidámság árad belőle, hogy lehetetlennek tűnik szomorúnak maradni a közelében. Meg persze a gyerekekkel együtt lehet ordítani, hogy Hull a hó és hózikzikzik 🙂
Válasz Titusz (2007-11-28 21:56:07) hozzászólására:
Hát ritka is az olyan, mikor majd minden szám slágernek való egy CD-n, hacsak nem BestOf CD. Mondjuk találkoztam már ilyennel, egy Demjén-albumnál, meg az ős-EDDA lemezek sem voltak rosszak, csak ömlött belőlük a sláger. 😀 🙂
Válasz Crystalheart (2007-11-28 21:28:18) hozzászólására:
Igen sok előadonak vannak jó számaik, de aCD-n marad még vagy 8 a 12 ből és így.. hát...
Válasz Titusz (2007-11-28 20:04:29) hozzászólására:
No hát azért vigyázni kell vele, mert vannak nekik is szörnyen sablonos számaik. Legalább a fele... 😀 Ellenben ha azt mondják nekem, heavy metal, rögtön rájuk asszociálok.