Zenesarok

Válasz Zöld Zsázsa (2007-05-04 21:31:11) hozzászólására:

Sajnos az én általam kedvelt zenéket nem engedik túl hangosan hallgatni itthon, ha bent van anyám. Egyébként meg nem igazán érdekel, mit szólnak a többiek mondjuk a Manowarhoz ;Đ Pedig a Manowar még tetszik is anyámnak rövidtávon. De a szimfonikus játékzenéket valamilyen okból nem bírja... 😀

Válasz Velencia (2007-05-04 11:31:03) hozzászólására:

Ó igen, éljenek a családi zeneviták...! :S Nálunk öcsém hallgat nagyon hangosan mindenféle zenéket (nem megyek bele, van, ami tetszik, van, ami nem) és ezt mindenki nehezményezi. Egyébként én is szeretek hangosan zenét hallgatni, főleg, ha rámjön a táncolhatnék. (Csak senki se lásson/halljon olyankor. :D)

Válasz Hanga (2007-05-02 18:22:15) hozzászólására:

...mert nagyon jó! 🙂 Volt egy "végtelenített kazettánk" - ez volt rajta meg még valami, amire sajnos nem emlékszem, de ha soroltok Sting-számokat, esetleg beugrik.

Válasz Zöld Zsázsa (2007-04-30 20:34:18) hozzászólására:

Imádoooom!

"Tű-rüpp, I'm an alien, I'm a legal alien, I'm an Englishman in New York..." 🙂

Válasz Hanga (2007-04-29 22:11:23) hozzászólására:
Szólóban már nem tetszik nekem annyira, de a Police dalait szeretem.

Pár napja Sting-et hallgatok, megnyugtat és egyben gondolkodtat is 🙂

Válasz Hanga (2007-04-25 20:48:43) hozzászólására:

Énekelni én is szoktam, vagy inkább dudorászni, általában munka közben. Egész jól meg lehet vele őrjíteni a kollégákat... Legalább is a humortalanabb, merevebb típust.

Válasz Zöld Zsázsa (2007-04-24 22:02:18) hozzászólására:

Én énekelni szeretek, szerencsére nagy a kertünk, nem hallja más csak a gyerekeim, a szomszéd meg tök süket, de állítólag jó erős (értsd : ha nem is szép, legalább jól lehet hallani 😀 ) hangom van 🙂

Amikor Lengyelországban voltunk, mindkét vacsoránkat egy nyugis kisváros régimódi éttermében költöttük jófajta lengyel népi zene mellett, nagyon élveztük (bár kicsit hangos volt). A fiúk népviseletben, aztán a cigiszünet alatt feltették lemezről, hogy Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék... Biztos hallották, hogy magyarok vagyunk, és a kedvünkért. 🙂 Egyébként én nagyon szeretek egyes magyar népdalokat, szívesen pötyörészek velük a szintetizátoron (ha már zongora nincsen, meg nagy művészkedés a komolyzenei darabokkal 😛 ).

Válasz Hanga (2007-04-23 21:34:32) hozzászólására:

Hú, és a Táncháztalálkozó minden évben! Annak idején betegre ugrabugráltuk magunkat a barátnőimmel, és fájó szívvel bámultuk a kirakodóvásárt. A pénzünk gyorsan elfogyott, de még így is nagyon jó buli volt. Nem is értem, miért maradtam el róla...

Tegnap voltam a városunk néptáncegyüttesének egyik próbáján, és hát a szívemig hatolt az élő nép-muzsika, meg a csizmák kopogása mellé, hát nagyon jó volt!
Régen én is jártam táncházba, teljesen visszaidéződtek azok a szép zsíroskenyér-forraltbor-táncika időszakok :-))))
Hanga

Válasz Titusz (2007-04-16 16:10:08) hozzászólására:
Nem tudom, milyen stílusban vannak a dalai, egyébként, nem azt írtam, hogy nem szeretem, csak annyira nem fog meg, mint...amúgy, jó, amit képvisel, jobb sok mai zenénél. Lágyabb zenében majdnem mindenevő vagyok, ha olyan a hangulatom, ha nem, a legjobbak sem érdekelnek akkor.

Válasz Poppy (2007-04-15 22:06:45) hozzászólására:

NNNa, az az egyetlen száma, amit ki nem állhatok.
Amúgy én a Zöld kártya c. film után szerettem meg nagyon, abban volt vagy 5-6 betétdal tőle, a film is tetszett , meg a zene is.

Válasz Titusz (2007-04-16 16:10:08) hozzászólására:

Ha már lágy zenéről van szó, akkor LotR soundtrack elfes számai ;]