Én pedig elszóltam magamat, hogy nem szokásom összetörni... Most jelenleg van egy matekórai ceruzaszúrás a tenyeremen, egy kosarazásos betonba-esés a mancsomon és könyökömön, egy vasrács közé csúszott a lábam boka horzsolás-lilulásom, és nekilöktek az iskolai hőszigetelt ablaküvegnek 🙂 és a hátammal sikeresen betörtem... 😀
De a napfény begyógyít mindent! (:
Sziasztok! Kicsit másfelé járnak a gondolataim mostanában, van némi bibi az életemben most, de azért fél szemem rajtatok 😉
A kisfiam már jól van, most épp olyan zöldes-bordós színű a füle és már csak kicsit fáj neki, de jól van, szerencsére.
Itt is süt ezerrel a Nap a nagy Alföldön, legyen hát mindenkinek szép napja!
Válasz Finta Kata (2010-03-23 19:02:31) üzenetére:
Kedves Kata!
Akkor ezentúl még több rövid haikut fogok feltölteni, mert szeretek nevettetni.
:-)))
Válasz artur (2010-03-21 22:47:32) üzenetére:
Nekem jobb ajánlatom van. Ne egy rövid haikut tegyetek fel, hanem legalább hármat. Azt én haiku-csokornak neveztem el. Nekem nevethetnékem támad, ha olyan szűk három sort látok föltéve!
Több haiku-nál már megvan a karakter szám, nem is kell számolni! Egyébként én 40 karakterre emlékszem!
köszönöm
Válasz laca (2010-03-21 22:04:44) üzenetére:
A probléma az, hogy haikunál sokszor nem lesz meg az ötven karakter. Én is jártam már így. space billentyűvel pótoltam a hiányzó karaktereket, hogy meglegyen a minimum.
🙂
Sziasztok!
Kérdés: 50 karakter alatt (vagy hogy is) nincsen feltöltés?
Csak egy haiku volt...
laca
Gyógyulást neki!
Nálunk az osztályba a fiúk elég büszkék arra, hogy mikor-hogy törték össze magukat, szóval később ezzel legalább jót dicsekedhet... 😀
Én egész fajin lány vagyok, még életembe nem törtem magam össze. Bátyámmal mindig benzint, kinderfigurákat meg hasonlókat gyújtogatunk, de én egyszer égettem meg csak magam: Mikor a kályhánál melegedni akartam 🙂 és kicsit odanyomtam a mancsomat...
A gyerekek olyanok, mint a Terminator 2-ben a T1000-es modell... szinte elpusztíthatatlanok 🙂
Én is rengeteg dolgon "estem túl" (szószerint is :D), nagyon szerettem tüzeskedni és nem ajánlott helyeken bóklászni....
Válasz Hanga (2010-03-16 13:23:42) üzenetére:
Remélem, kisfiad már jól van. Nekünk ismerős a baleseti sebészet, a fiamat kétszer is operálták ott, ha ti is a Mexikói uti balesetire gondoltok, ill. ha ott voltatok. Én is sokszor átéltem ilyen izgalmakat, mivel két fiút is fölnevltem.
Biztosan tudósítasz majd a javulásáról. Minden jót Nektek!
Válasz Hanga (2010-03-16 13:23:42) üzenetére:
Jaj, szegény kissrác... 🙁
Válasz Hanga (2010-03-16 13:23:42) üzenetére:
Szia Hanga!
A baleseti sebészetet jól ismerem a fiam focimániája miatt. 🙂 Remélem, Milán rendeben van teljesen!
A bor egészségedre váljon!
Szeretettel: Kankalin
Poppy, Szőr, Kankalin, Rozália, köszönöm nektek a szülinapi rámgodnolást 🙂
Azt nem tudom már, milyen 18 évesnek lenni, de 35-nek egész jó 😀
Ti meg mit forradalmaskodtok itt??
Én a március 15-e délutánját a baleseti sebészeten töltöttem Milánnal, szegénykém jókorát esett és rettenetesen beverte a fejét, a jobb füle kétszeresére dagadt és pokolian visított fél órán át. De szerencsére kiderült, hogy semmi vész, csontja nem tört, kafa bemutatót tartott a sebész a röntgenfelvételekből neki. Mikor jöttünk el a balesetiről, épp kísért be két rendőr egy jócskán helybenhagyott fiatalembert, aki kissé spiccesen odavetette a fiamnak, hogy kiskorában ő is mindig tele volt zöld-kék foltokkal (ami azóta is így van ezek szerint), Milán megy csak nézett rá... úgyhogy mi így "ünnepeltünk" tegnap. De bort azért én is ittam a nagy ijedtségre este :-))
én szívesen lennék a békebíró... beszélem mindkét nyelvet, és iszom is mind a két bort 😀