Antológia

Válasz Zelmann Tamara (2008-03-05 21:01:17) hozzászólására:
Kedves Tamara! Mikor kértem, hogy a nevemben beszélj? Ha én valamit meg akarok írni, azt meg is írom, ha nem tudom azonnal, legfeljebb megírom ezer év múlva...hehehe. A lóvé igenis döntő tényező...nálam is, pedig én egy jól kereső, csóró melós vagyok:D Kizárni csak azt lehet, akinek nincs kulcsa, itt viszont a kulcs a jó írás, ha nem tévedek. Egyébként pedig, nehogy már a fagyi visszanyaljon. Ez a csapat bármire képes, ha csapat marad. Ezt is meg tudja csinálni, de ehhez csapatjátékosok kellenek, és ebben nem törés a véleménykülönbség, sőt építő jellegű lehet. Én azt vettem észre, itt eddig mindeki a tudása legjavával szolgált hozzá, senki sem okoskodni akart.
Kedves nagyapómat idézném, amikor puppolnia kellett, de más is jött a gatyába, aszongya:"most akkor mi van?"
:-)))

Válasz Borostyán (2008-03-07 05:35:26) hozzászólására:

Elhiszed, hogy ha nem volna gond a "miből" kérdése, nem volna itt semmilyen ellentét? 🙂

Válasz Borostyán (2008-03-07 05:35:26) hozzászólására:

Körülbelül 120%-ban egyetértek! 🙂
Remélem, mitöbb bízom benne, hogy látnak még majd csodát akik ránk néznek! :D:D

Hogy építsem a közt, máris küldtem 3 novit az sf estre. 😀

Válasz Zöld Zsázsa (2008-03-06 23:37:58) hozzászólására:
Kedves Zsázsa!

Azt hiszem, igazad van... Még valóban nem nőttünk fel ehhez, de talán, egyszer... a belátható jövőben!
Chystalheartnek is van némi igazsága, de azt hiszem, itt most elsősorban nem a pénz hiánya váltotta ki az ellentéteket... Egyszerűen csak emberek vagyunk, márpedig az emberi természet ilyen:)
Én nem haragszom senkire, nem utálok senkit, és nem szeretnék mást, csak csöndben írogatni, és élvezettel belemerülni mások műveinek olvasásába:) Hát ennyi.

Legyen szép a napod, és mindenkié, aki ezt olvassa:)

Válasz Zöld Zsázsa (2008-03-06 23:37:58) hozzászólására:

"5 oldalnyi hozzászólás alatt bebizonyosodott (számomra legalábbis), hogy még nem nőttünk fel ehhez a feladathoz."

Perszehogynem, még nem nőttem föl annyira, hogy min. 300 ezres fizum legyen. ;]

(Szóval szerintem az egytlen igazi gátja a dolognak a pénztelenség. Ha pénz volna elég, bármit röhögve meg lehetne valósítani, akár komoly reklámmal együtt. Bár lehet, hogy ezt csak a megalomániám mondatja velem...)

Jaj, Kedveskéim...!!! Csöpp Zsázsa nagy szíve mindig úgy fáj, ha sértődés és rossz hangulat alakul a Napvilág Íróklub békés csendes barátságos és szerető falai között!

Komolyan. Figyeljetek. 5 oldalnyi hozzászólás alatt bebizonyosodott (számomra legalábbis), hogy még nem nőttünk fel ehhez a feladathoz. Megmondom mi az én véleményem, aztán mindenki eldönti, egyetért-e vagy sem (jogotok van egyetérteni ;P ).
Tehát: elsőként leszögezném, hogy ez egy nagyon klassz csapat. Én szeretem. Aztán. Ez az oldal elindult 2004-ben. Mi volt először? (Én nem tudom, mert még nem voltam itt, de elbeszélések alapján) eleinte alig-alig látogatta valaki az oldalt. Utána egyre többen lettünk tagok és olvasók is, akik egy idő óta regisztrálhatnak és hozzá is szólhatnak az írásokhoz. Láttuk azt, hogy képesek vagyunk megszervezni egy klubtalálkozót. Majd még egyet és még egyet, és volt egy közös nyaralásunk is, három nap! Legutóbb pedig: az adminok szerveztek egy felolvasóestet, adott volt egy téma és egy zsűri, akik a szervezőgárda voltak egyben. Némi harcok és félreértések árán végülis sikerült, és szerintem jól sikerült. Egy óra hosszú volt, csak felolvasás. (Egyáltalán nem akarom lebecsülni, csupán mutatni a fejlődést!) Ezen jómagam hihetetlenül fellelkesültem, és végül a többiek hathatós segítségével, rengeteg melóval - és persze nagyon nagyban építve az első felolvasóestre! - megvalósítottunk egy újabb estet. Ez már "műsor" volt és azok, akik jelen voltak, mind gratuláltak és kérdezték, mikor lesz a következő. Ha tárgyilagos akarok lenni, az est szerintem is jól sikerült és mint látjátok, lesz következő is, Szombathelyen. De, még mindig tárgyilagosan és nem elfogódva a saját szervezésünktől, a Bálint-ház-est lehetett volna jobb is. És ebből szeretném tovább vinni a gondolatmenetemet. Amíg valami kis feladat nem megy tökéletesen, addig nem kezdhetünk bele a következő, nagyobb feladatba, ami az előző, éppen folyamatban levő kisebb feladatra épül. Szerintem tegyük most félre az antológiát. Ez a kötet közös összefogásból nagyon jó gondolat, és én tudom azt, hogy egyszer tényleg meg fog valósulni, és nem "majd egyszer valamikor álmainkban" - hanem majd ha mondjuk 10 felolvasót megszerveztünk az ország különböző pontjain, aztán néhányat akár a határokon túl is, és már nagyon profik vagyunk és vannak bevált módszereink és rutinunk a szervezésben és művek adott szempontbóé történő válogatásában, akkor, és csak akkor merhetünk olyat mondani, hogy lássunk neki egy Napvilág-kötetnek. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, elhihetitek, hogy én is szívvel-lélekkel támogatok minden ilyen kezdeményezést, amiből tudom, kiveszem a részem és dolgozom vele, ha ezzel a közösségért tehetek, de most ebben a percben azt érzem, akkor teszem a legtöbbet, ha megpróbálom felhívni a figyelmet arra, hogy ne rohanjunk előre. Türelem, barátaim. Most vessük bele magunkat a szombathelyi estbe meg az áprilisi sci-fi estbe, aztán az azokat követőkbe, és szépen fokozatosan építsük tovább az Íróklubot. Most mindenki nagyon megörült, hogy így nekilendült a szekerünk és felívelt a csillagunk meg ilyesmik, én is, megmondhatom őszintén, és nem akarok ünneprontó lenni, mert nekem aztán igazán szívügyem a Napvilág, de szerintem a fejünkbe szállt a siker. Nyugalom, csigavér, élvezzük azt, amit eddig elértünk, törjünk új babérokra, igen, az viszi előre az ügyünket, de csak kis lépésekben, okosan és megfontoltan, hiszen az senkinek se jó, ha miután feldobunk egy klassz ötletet és mindenki belelkesül, egyszercsak összeveszünk valamin és az egészből nem lesz semmi.
Azzal tudlak bíztatni titeket, hogy megemlítem azt a tényállást, miszerint a Pince-est körül volt két elég csúnya konfliktus - de ezeken úrrá lettek a szerkesztők; a Bálint-ház est körül részemről két kevéssé súlyosat tapasztaltam, és mindkettőt meg tudtuk oldani végül. Én ebből arra következtetek, hogy a közösség tanult az előzőekből. És képes fejlődni. Gyerünk. Csak így tovább!
Ó, és még valami. Szeretlek titeket! 🙂
És bocs, hogy ilyen hosszúra sikeredet... 🙂

Válasz Gunoda (2008-03-06 21:22:11) hozzászólására:

[OFF]
Persze, és mindez azért alakulhat ki, mert nekem nincs pénzem 😀
[/OFF]

A papírforma. Szokás szerint. Valaki kitalál valamit. Az emberek fellelkesülnek, aztán minimum két pártra szakadnak. A két párt egymásnak esik. A felesleges harcok során az emberek kedve elmegy az egésztől, viszont pompásan lefikázták egymást. A végén pedig minden marad a régiben, csak a hangulat lesz szarabb.
Vagy mégis megvalósul valami, egyesek viszont megsértődnek, feldühödnek, kimaradnak. Talán jogosan.
Mielőtt félreértenétek, nem politikáról papolok, hanem általános emberi működéstől. Szomorú.

igaza van Myrthilnek és egyetértek vele, viszont sook sikert kívánok minden iró- és költőtársamnak a megmérettetéshez.

Ekkor már van rálátásuk a tagoknak arra, hogy egyáltalán képesek-e személyesen megfinanszírozni a megjelenést.

Szvsz akkor jártok el helyesen, ha: Meghatározzátok, hogy tképpen hányan is fogtok szerepelni az antológiában. (12-25 fő a javallott) Ezt követően készítetek egy hozzávetőleges költségvetést, hogy tisztában legyetek vele, mennyibe is kerül majd ez az egész.

- Alakítsatok magatok közül a legjobbakból (3-5 személy) egy szerk. bizottságot, akik meghatározzák a kötet
profilját, címét és eldöntik a várakozó művekről, hogy melyeket érdemes megjelentetni.

...

Kedves Tamara!

Ez nem volt szép tőled! Csak azért kizárni valakit, mert nem egyezik a véleményeddel!!! Ezen az alapon mindenkit ki lehetne zárni, mert ha nem sikerült eddig megegyezni, akkor nem egyeznek a vélemények sem. Ergo ki kell zárni.

Ugyanakkor, ha már most ilyen nagyok az ellentétek, akkor a továbbiakban én nem szeretnék részt venni ebben! Naivan azt hittem, hogy egy kötetet szeretnénk közösen létrehozni és kiadni, nem pedig a személy ellentéteket növelni.
Remélem, nem haragszol!