“Azért írok, mert jeleket szeretnék hagyni magam után az élet mindíg hömpölygő folyamában.
Jeleket, melyek bennem formálódtak az eddig leélt valamivel több, mint negyedszázad alatt.
Jeleket, melyek emberi érzések, hitek, álmok, melyek maguktól elvesznének ebben a kavargó világban, ha nem vigyáznánk rájuk mi, a “krónikások”, akik a múltat és a jelent zálogosítjuk el a jövő érdekében.
Ne feledd! Hiábavalóság azt hinni, győztünk, ha nem tudunk erősebbek lenni az alattomosságnál. Önmagunk szemében hiába vagyunk tiszták, ha mások bemocskolnak minket…”