Én köszönöm, hogy olvastad. 🙂 Erika

Kedves Ági! Írtam, csak ide nem töltöttem fel... Regény és pár novella is született. Örülök, hogy tetszik, igyekszem többet jönni. 🙂 Erika

Kedves Zsuzsa! Köszönöm, örülök, hogy tetszett! 🙂

Kedves Kata! Véletlenül került ide..:) A többi észrevétellel kapcsolatosan: Biztosan bennem van a hiba, de sosem követtem ezeket a szótagszámokat, mint ahogy már azt írtam. Biztosan fontos, de számomra mindig fontosabb volt az érzés érzelem, amit akarok közvetíteni, minthogy sem a szótagokat számolgassam. Persze, lehetne, de nem mindig csinálom meg....

Sosem néztem a szótagszámokat, meg a sorokat, illetve csak nagyon ritkán. Általában a rímre meg a mondanivalóra gondolok, az érzésre a gondolatvilágra. Van olyan versem, ami két három majd négy soros, rím szinte alig, és különdíjat nyert egy irodalmi pályázaton. Azóta nem tartom törvényszerűnek ezeket. Lehet, hogy hiba, de...

Mindenkinek más érték a fontos. Azt már te látod, hogy mi az ami miatt érdemes az esőben is mosolyognod, vagy a dugóban káramkodás helyett átintegetni egy helyes csajnak, a lényeg az, hogy ne a siránkozás menjen folyton, hanem lássuk meg a poziív oldalát is az életnek. 🙂

Kedves Antonius. Mit találsz kuszának munkámban?A tagolását? Az üzenetre vonatkozó pozítív meglátásod köszönöm, örülök, hogy eljutott a mondanivaló lényege.:)

Többnyire, de hogy mit is..elmondom: Mi emberek - és most itt komondottan e furcsa magyar népre gondolok- soha nem vagyunk semmivel sem megelégedve. Mindig csak a siránkozás, a nyavalygás, az élet apró örömeit nem tudjuk kiélvezni. ha van valami, amiért sírunk, aztán azt megkapjuk, nem örülünk, mert nem tudunk...

Örülök, hogy tetszik nektek, egyébként egy kép ihlette, kár, hogy nem lehet mellé feltölteni..:(Andi! A fészen fent van!(képpel)

Kedves Kata! Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett! :))